Ivan Ilić (zongorista)
| Ivan Ilić | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1978. augusztus 14. (45 éves) Belgrád, Jugoszlávia |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Műfajok | komolyzene |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység | |
| Kiadók | Paraty, Magnatune |
| Ivan Ilić weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Ilić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ivan Ilić (Belgrád, 1978. augusztus 14. –) szerb származású, amerikai zongorista. Jelenleg Párizsban él.
Élete[szerkesztés]
1978. augusztus 14-én született Belgrádban, az egykori Jugoszláviában.
A kaliforniai Berkeley Egyetemen szerzett diplomát, matematikából és zeneművészetből, miután jutalomként, ösztöndíjjal, Párizsban folytatta tanulmányait.[1]
Felvételt nyert a nagyra becsült Conservatoire Supérieur de Paris-ba, ahol zongorajátékával Premier Prix díjban részesült. Végül a Párizsi Nemzeti Zeneiskolában (École Normale de Musique de Paris) tanult. Tanárai között volt, többek között: François-René Duchâble, Christian Ivaldi és Jacques Rouvier.
Karrier[szerkesztés]
Ilić-et, elsősorban szólózongoristaként, francia zenei értelmezéseiért ismerik, főleg Claude Debussy művei által.
2008 októberében adta ki első európai lemezét, a franciaországi Paraty lemezkiadó gondozásában, ami 24 Debussy prelúdiumot tartalmaz, s amelyért megkapta a francia Mezzo televízió rangos elismerését a kritikusok díját (Critics Choice Award), valamint az amerikai Fanfare magazin[2] és a francia Classique News[3] honlap is az év öt legjobb lemeze közé sorolta.
Ilić átrendezte az albumon található prelúdiumok sorrendjét, amely sokat vitatott választásnak bizonyult, és amit több vele készült interjúban meg is védett.
Úgy döntött, hogy továbbra is a szóló repertoárra koncentrál. Lemezre rögzítette J.S.Bach, Händel, Haydn, Beethoven, Chopin, Schumann, Liszt, Brahms, Debussy, Ravel és Lucien Durosoir műveit.
Szólóestjeibe sűrűn beleépíti a kortárs zene különböző darabjait is. John Metcalf, Keeril Makan és Dmitri Tymoczko is azon zeneszerzők növekvő táborát képviselik, akik komponáltak már számára műveket.
Következő, hamarosan megjelenő lemeze 22 Chopin tanulmányt tartalmaz, Leopold Godowsky munkássága nyomán.[4]
Ilić fellépett a New York-i Carnegie Hall hangversenyteremben, valamint a Weill Hall-ban, a Wigmore Hall-ban, Glenn Gould Studio-ban, és az írországi Nemzeti Hangversenyteremben.
Filmszerepei, írásai[szerkesztés]
2010-ben Ilić színészként is bemutatkozott Luc Plissonneau rövidfilmjének főszerepében, amely az Izsák választása (Les Mains - Izak's Choice) címet viseli.
2011-ben egy újabb rövidfilmben tűnt fel Glenn Gould szerepében, a neves színész, Lou Castel oldalán A juhász (The sheperd) című alkotásban, Benoît Maire rendezésében.
Emellett írt zenei tanulmányt a Washington Times honlapjára.
2011 júniusától több kiadványa elérhetővé vált az IMSLP oldalon.
Lemezei (kivonat)[szerkesztés]
- Ivan Ilić, pianiste - oeuvres de Brahms, Beethoven et Chopin, Mairie de Paris
- Elegance and Refinement - Baroque Suites, French Sweets, Magnatune[5]
- Fugitive Visions - Piano Masterworks by Chopin and Liszt, Magnatune
- Romantic - Powerful Miniatures by Schumann and Brahms, Magnatune
- Vitality and Virtuosity - Sonatas by Haydn and Beethoven, Magnatune
- Transcendental - Transcriptions by Brahms and Godowsky, Magnatune
- Debussy - Préludes pour piano, Livres 1 et 2, Paraty[6]
- Godowsky - 22 Chopin Studies, Paraty
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ John Terauds: "For Ivan Ilić, piano is a way of life", The Toronto Star, February 12th 2009
- ↑ Fanfare Magazine 'Want List', Fanfaremag.com, December 2009
- ↑ Classique News review Archiválva 2011. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben of Debussy CD, ClassiqueNews.com, September 15th 2008 (en français)
- ↑ Michael Johnson: "A left-handed complement to Chopin: An interview with Ivan Ilić" Archiválva 2013. december 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Clavier Companion, July–August issue 2011
- ↑ Ivan Ilić's albums on Magnatune.com Archiválva 2012. május 29-i dátummal az Archive.is-en
- ↑ The Debussy CD on Paraty's website Archiválva 2011. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
