Indonézia nemzeti parkjai
Indonézia nemzeti parkjainak listája.
Indonéziában 2017-ben 51 nemzeti parkot tartanak számon, ebből hat világörökségi helyszín, kilenc bioszféra-rezervátum, öt Ramsar (vizes élőhely).[1] Kilenc park nagyrészt tengeri park.
Jáva[szerkesztés]
.jpg)
| név | év | terület | tengeri terület |
megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| km² | mi² | ||||
| Alas Purwo | 1992 | 434 | 168 | a Blambangan-félszigeten található Kelet-Jáva délkeleti csúcsán. A park híres a vad bantengról és egyben népszerű szörfhely. | |
| Baluran | 1980 | 250 | 96 | Kelet-Jáván található. Viszonylag száraz éghajlatú és főként szavanna (40%), síkvidéki erdők és mangrove erdők és dombok jellemzik, a Baluran-hegy csúcsával (1224 m). | |
| Bromo Tengger Semeru | 1983 | 503 | 194 | bioszféra-rezervátum; Kelet-Jávában fekszik ahol négy vulkáni kúp alakult ki. Itt található a legmagasabb hegy Jávában, a Semeru-hegységben (3676 m). | |
| Gunung Ciremai | 2004 | 155 | 60 | ||
| Gunung Gede Pangrango | 1980 | 150 | 58 | bioszféra-rezervátum; Nyugat-Jáván található. Két vulkán található itt: a Gede és a Pangrango. | |
| Gunung Halimun | 1992 | 400 | 150 | ||
| Gunung Merapi | 2004 | 64 | 25 | ||
| Gunung Merbabu | 2004 | 57 | 21 | ||
| Karimunjawa | 1986 | 1116 | 431 | zöme | egy szigetcsoportban kijelölt tengeri nemzeti park |
| Kepulauan Seribu | 1982 | 1080 | 420 | zöme | egy szigetcsoport Jakartától északra |
| Meru Betiri | 1982 | 580 | 224 | ||
| Ujung Kulon | 1992 | 1206 | 466 | 443 km² | UNESCO világörökség;[2] Jáva legnyugatibb csúcsán helyezkedik el. Tartalmazza a Krakatau vulkáni szigeti csoportot és más szigeteket. |
Kalimantán (Borneó)[szerkesztés]
| név | év | terület | tengeri terület |
megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| km² | mi² | ||||
| Betung Kerihun | 1995 | 8000 | 3100 | javasolt UNESCO világörökség,[3] úgynevezett "Borneó határon átnyúló esőerdei öröksége"; Borneó közepén, a maláj határnál található | |
| Bukit Baka Bukit Raya | 1992 | 1811 | 699 | ||
| Danau Sentarum | 1999 | 1320 | 510 | Ramsar; világ egyik leginkább biodiverzális tórendszerét védi, Borneó szívében. A terület egy hatalmas ártér, amely mintegy 20 szezonális tóból, édesvízi mocsári erdőből és tőzegmocsárból áll. A helyi emberek Lebak lebungnak (ártér) nevezik. | |
| Gunung Palung | 1990 | 900 | 350 | ||
| Kayan Mentarang | 1996 | 13605 | 5252 | ||
| Kutai | 1982 | 1986 | 767 | ||
| Sabangau | 2004 | 5687 | 2196 | ||
| Tanjung Puting | 1982 | 4150 | 1370 | bioszféra-rezervátum; Borneó déli részén található; a park híres az orángután populációjáról | |
Kis-Szunda-szigetek[szerkesztés]
| név | év | terület | tengeri terület |
megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| km² | mi² | ||||
| Bali Barat | 1995 | 190 | 73 | Bali szigetének nyugati csücskén található | |
| Gunung Rinjani | 1990 | 413 | 159 | Lombok szigetén található; a park kiterjed a hegyvidéki területekre; itt található Rinjani-hegy (Gunung Rinjani), amely Indonéziának a harmadik legmagasabb hegye, és a park nevét adja. | |
| Kelimutu | 1992 | 50 | 20 | Flores szigetén fekszik; hegyvidéki terület, a Kelibara-hegység (1731 m) csúcspontjával. Itt található a Kelimutu-hegy, amely három színes vizű tóval rendelkezik. Ez a természeti látványosság a turisták célpontja. | |
| Komodo | 1980 | 1817 | 701 | 66% | UNESCO világörökség; bioszféra-rezervátum |
| Laiwangi Wanggameti | 1998 | 470 | 180 | Sumba szigetén található | |
| Manupeu Tanah Daru | 1998 | 880 | 340 | Sumba szigetén található | |
| Tambora | 2015 | 716 | 276 | egy aktív rétegvulkán és a legmagasabb hegy Sumbawa szigetén | |
| Mutis-hegy | 120 | 46 | |||
Maluku-szk. és Pápua[szerkesztés]
| név | év | terület | tengeri terület |
megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| km² | mi² | ||||
| Aketajawe-Lolobata | 2004 | 1673 | 646 | ||
| Lorentz | 1997 | 25050 | 9670 | UNESCO világörökség.[4] Az ázsiai-csendes-óceáni térségben ez az egyetlen természetvédelmi terület, amely a tengeri területeken, a mangrovékon, az árapály- és édesvízi mocsári erdőkön, az alföldi és a hegyi esőerdőn, az alpesi tundrán és az egyenlítői gleccsereken átívelő ökoszisztémák változatosságát foglalja magába. | |
| Manusela | 1982 | 1890 | 729 | ||
| Teluk Cenderawasih | 2002 | 14535 | 5611 | 90% | |
| Wasur | 1990 | 4138 | 1598 | Ramsar | |
Sulawesi (Celebesz)[szerkesztés]
| név | év | terület | tengeri terület |
megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| km² | mi² | ||||
| Bantimurung - Bulusaraung | 2004 | 480 | 185 | ||
| Bogani Nani Wartabone | 1991 | 2871 | 1108 | ||
| Bunaken | 1991 | 890 | 305 | 97% | javasolt UNESCO világörökség[5] |
| Kepulauan Togean[6] | 2004 | 3620 | 1400 | 700 km² | |
| Lore Lindu | 1982 | 2290 | 884 | bioszféra-rezervátum | |
| Rawa Aopa Watumohai | 1989 | 1052 | 406 | Ramsar | |
| Taka Bone Rate | 2001 | 5308 | 2049 | zöme | bioszféra-rezervátum javasolt UNESCO világörökség[7] |
| Wakatobi | 2002 | 13900 | 5370 | zöme | bioszféra-rezervátum javasolt UNESCO világörökség[8] |
Szumátra[szerkesztés]
| név | év | terület | tengeri terület |
megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| km² | mi² | ||||
| Batang Gadis | 2004 | 1080 | 417 | ||
| Berbak | 1992 | 1628 | 628 | Ramsar | |
| Bukit Barisan Selatan | 1982 | 3650 | 1410 | UNESCO világörökség; Szumátra délnyugati csúcsán fekszik. A Bukit Barisan-hegység mentén fekvő nemzeti park átlagosan csak 45 km széles, de 350 km hosszú. Az északi rész hegyvidéki, legmagasabb pontja a Gunung Pulung (1964 m), míg déli része egy félsziget.[9] Hegyi erdő, alföldi trópusi erdő, tengerparti erdő és a mangrove-erdő borítja. Több veszélyeztetett állatfaj él itt (szumátrai tigris, elefánt, orrszarvú). | |
| Bukit Duabelas | 2000 | 605 | 233 | ||
| Bukit Tigapuluh | 1995 | 1277 | 493 | ||
| Gunung Leuser | 1980 | 7927 | 3061 | UNESCO világörökség bioszféra-rezervátum; Észak-Szumátra és Aceh tartomány határánál fekszik. Orángután-menedékhely található a parkban. | |
| Kerinci Seblat | 1999 | 13750 | 5310 | UNESCO világörökség. Négy tartományra terjed ki: Nyugat-Szumátra, Jambi, Bengkulu és Dél-Szumátra. A park sokféle növény- és állatvilágnak ad otthont. Napjainkig több mint 4 ezer növényfajt azonosítottak a park területén, beleértve a világ legnagyobb virágát, a Rafflesia arnoldii-t és a titánbuzogányt. Állatvilágába tartozik a szumátrai elefánt, az ázsiai aranymacska, a leopárdmacska, a borneói ködfoltos párduc, az ázsiai tapír, a maláj medve. | |
| Sembilang | 2001 | 2051 | 792 | Ramsar | |
| Siberut | 1992 | 1905 | 735 | bioszféra-rezervátum | |
| Tesso Nilo | 2004 | 386 | 149 | ||
| Way Kambas | 1989 | 1300 | 500 | UNESCO világörökség; Mocsári erdőből és síkvidéki esőerdőkből áll. A növekvő népesség ellenére a parkban még mindig van néhány kritikusan veszélyeztetett állatfaj itt: szumátrai tigris, szumátrai elefánt és a szumátrai orrszarvú. | |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/environment/ecological-sciences/biosphere-reserves/asia-and-the-pacific/
- ↑ Ujung Kulon National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2007. szeptember 30.)
- ↑ Betung Kerihun National Park (Transborder Rainforest Heritage of Borneo). UNESCO. (Hozzáférés: 2007. október 3.)
- ↑ Lorentz National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2007. szeptember 30.)
- ↑ UNESCO tentative list Retrieved 28 September 2009
- ↑ Rare Pride helps Togean Islands Establish National Park. [2007. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 30.)
- ↑ World Heritage Tentative List: Taka Bonerate National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. április 6.)
- ↑ World Heritage Tentative List: Wakatobi National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2010. április 6.)
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/1167
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of national parks of Indonesia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.