Ugrás a tartalomhoz

Iguazú-vízesés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Iguazu-vízesés szócikkből átirányítva)
Iguazú-vízesés
OrszágokArgentína (80%), Brazília (20%)
FolyóIguazú
Magasság82 m
Vízhozam1746 m³/s
Elhelyezkedése
Iguazú-vízesés (Argentína)
Iguazú-vízesés
Iguazú-vízesés
Pozíció Argentína térképén
d. sz. 25° 41′ 43″, ny. h. 54° 26′ 12″25.695278°S 54.436667°WKoordináták: d. sz. 25° 41′ 43″, ny. h. 54° 26′ 12″25.695278°S 54.436667°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Iguazú-vízesés témájú médiaállományokat.

Az Iguazú-vízesés (portugálul Cataratas do Iguaçu, spanyolul Cataratas del Iguazú) az Iguazú (Iguaçu) folyón található Argentína (80%) és Brazília (20%) határán, az Iguazú Nemzeti Park területén.

A vízesés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, melyek a folyón 2,7 kilométer szélességben húzódnak. A víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, átlagos magasságuk 60 méter.

Felfedezése és nevének eredete

[szerkesztés]

A legtöbb zuhatagot felfedezőikről, illetve az argentin szabadságharc hőseiről nevezték el. Példának okáért található itt: Két nővér-, San Martin-, Victoria-, illetve Alvar Núnez Cabeza de Vaca- nevű zuhatag is. Ez utóbbi Alvar Núnez Cabeza de Vaca spanyol felfedezőről lett elnevezve, aki arról is nevezetes, hogy ő látta meg első európaiként 1541-ben a vízesést, és Santa Maria vízesésnek nevezte el. Később az itt élő őslakos guarani indiánok által használt név vált hivatalossá: az Iguazú (Iguaçu), amelynek jelentése nagy víz.

Geológia, adatok

[szerkesztés]
Az Ördögtorok-szakadék

A vízesés 270 különálló zuhogóból és kisebb vízesésből áll, amely a folyón 2,7 kilométeres szélességben húzódik, a víztömeg a vízeséseken maximum 82 métert esik, de az átlagos magasság 60 méter. Az Iguazú-vízesés legmagasabb zuhataga, az Union, ahol a víz az Ördögtorok-szakadékba zuhan (spanyolul Gargante del Diabolo, portugálul Garganta do Diabo). A szakadék U alakú, 150 méter széles és 700 méter hosszú. Az Ördögtorok-szakadékot a folyó egy geológiai törésvonal mentén vájta ki az évmilliók során. 135 millió évvel ezelőtt a területet vastag lávaréteg fedte, amely miután kihűlt, bazalttá alakult át. A vízesések ott alakultak ki, ahol keletről, Brazília felől az Iguazú folyó beletorkollik az Argentína felől érkező Paraná folyóba.

Létrejöttének legendája

[szerkesztés]

Az őslakos guarani indiánok legendája szerint a vízesést Mboi isten hozta létre. „Az történt, hogy Mboi isten beleszeretett egy törzsfőnök lányába, aki azonban nem kért az égi kegyből. Földi szerelmével csónakba ült és próbáltak elmenekülni a Mboi haragja elől. A vérig sértett és bosszúszomjas isten sziklákat emelt ki a földből, hogy a szerelmespár a végzetébe zuhanjon a folyó vízesésein.”[1]

Iguazú-vízesés

Flóra, fauna

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Forrás: Az ördög torka Archiválva 2007. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – Sulinet.hu

Források

[szerkesztés]
  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)

További információk

[szerkesztés]