Ibrahim Abaj Kunanbajuli
| Ibrahim Abaj Kunanbajuli Ибраһим Абай Құнанбайұлы | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1845. augusztus 10. Karaul, Omszki terület Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1904. július 6. (58 évesen) Szemipalatyinszki terület Orosz Birodalom |
| Sírhely | Mausoleum of Abai Qunanbaiuly |
| Nemzetiség | kazah |
| Szülei | Ulzhan Kunanbai Uskenbayuly |
| Házastársa | Dilda Alshinbayovna |
| Gyermekei |
|
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | líra, bölcselet |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrahim Abaj Kunanbajuli Ибраһим Абай Құнанбайұлы témájú médiaállományokat. | |
Ibrahim Abaj Kunanbajuli (kazahul Ибраһим Абай Құнанбайұлы, vagy oroszosan Ibrahim Abaj Kunanbajev (Ибраги́м Аба́й Кунанбаев) (Omszki terület, 1845. augusztus 10. – Szemipalatyinszki terület, 1904. július 6.) kazak költő, énekmondó, filozófus és műfordító. A kazah nép nemzeti öntudatát és önrendelkezését zászlajára tűző, a népi költők sorából kiemelkedő Ibiraj Altinszarin és Dzsambil Dzsabauli (Dzsabajev) mellett a modern kazah irodalom és irodalmi nyelv megteremtője. Költeményeinek tartalmi és formai újításaival munkássága korszakalkotó a kazah irodalom történetében.
Életútja
Kunanbaj és második felesége, Uljan gyermekeként született a Kazah-hátság keleti peremvidékén. Szűkebb pátriája a mai Kelet-kazahsztáni terület Abaji kerületében, a napjainkbeli Karaul város tájékán található, amely 1854 után az akkor alakult – bár korábban kerületként már létezett – Szemipalatyinszki területhez tartozott. Születési neve Ibrahim Kunanbajuli volt. Az Abaj melléknév (’figyelmes, figyelmező’) gyermekkorában ragadt az elmés fiúra, amely élete végéig rajta is maradt és e néven vált ismertté. Néhány éven keresztül medreszében tanult iszlám teológiát egy neves molla, Ahmet Riza irányítása alatt, majd tehetős apja beíratta egy szemipalatyinszki (ma Szemej) orosz iskolába. Itt ismerkedett meg Lermontov és Puskin írásaival.
A későbbiekben közeli ismeretséget kötött demokratikus eszméket valló, oda száműzött oroszokkal is, s e kapcsolatai gondolkodását és költői témavilágát egy életre meghatározták. Rövid ideig az orosz birodalmi adminisztrációban dolgozott, mint egy paraszti önkormányzat, ún. voloszty elöljárója (volosztnoj sztarsina). A felsőbb orosz hatóságok részéről megtapasztalt közigazgatási módszerek, valamint a helyi kazah hivatalnokok közönyössége egyaránt elvette kedvét a tisztviselői pályától, s harmincöt éves korától a verselésnek szentelte életét. A cári Oroszországgal szemben megfogalmazott haladó eszmék hangoztatásával élete során több ízben kitette magát a hatóság zaklatásainak.
Munkássága
Abaj költészete a kazah énekmondók, az akinok rögtönzésen alapuló verselési hagyományaiból és a kazah népköltészetből merítkezett. Költeményeiben azonban elszakadt a hagyományos tematikától, s a sztyeppei nomád élet mindennapjai helyett az orosz fennhatósággal szembeállított kazah nemzeti haladást, az égető társadalmi, közművelődési és gazdasági kérdéseket állította versei középpontjába. Széles műveltséggel rendelkezett, eszmeiségét és költői irányvonalát keleti, orosz és nyugati gondolkodók, illetve költők munkái egyaránt alakították. Műveiben hitet tett amellett, hogy a kazah nép kulturális-gazdasági felemelkedésének útja az oktatásügy fejlesztésében, az írástudás elterjedésében és a jó erkölcsök megszilárdításában rejlik.
Költeményei szájhagyomány útján terjedtek. Noha mintegy százhetven verset írt, életében csupán néhányat publikált, főként a Дала уәлаятының газеті című, Akmolinszkban kiadott, kirgiz–kazah kétnyelvű folyóiratban. Összegyűjtött művei nyomtatásban csak halálát követően jelentek meg. 1918-ban adták ki Қара сөздері (’Szavak könyve’) címmel költői és társadalmi hitvallását összegző filozófiai értekezéseit és verseit. Műveinek teljes kiadása 1940-ig váratott magára (Абай Құнанбайұлының шығармаларының). Magyarul csupán néhány verse jelent meg antológiákban.
Elsőként fordította kazahra orosz és európai szerzők műveit, egyebek mellett Lermontov, Goethe, Byron verseit, Krilov verses állatmeséit és Puskin Anyegin című művét.
Emlékezete
_01.JPG)
Abaj alakja a kazah nemzeti öntudatot felébresztő hősként él hazájában. Az 1917 és 1920 között fennállt ideiglenes kazah kormánytestület, az Alas Orda spirituális vezetőjeként tisztelte őt. A kazah folklorsta-író Muhtar Avezuli fő műve, a több nyelvre lefordított és két részből álló történelmi regényfolyam középpontjába Abajt állította, egyúttal megörökítette a kazahok nomád életmódját is (Абай, 1942–1947; Абай жолы, ’Abaj útja’, 1952–1956). Az 1928-ban alapított Alma-Ata-i Kazah Állami Egyetem 1935-ben, a közép-kazahsztáni Csurubaj-Nura bányászváros 1961-ben vette fel a nagy költő nevét. Életéről 1995-ben Abaj címmel film készült Ardak Amirkulov rendezésében. Hazájában és Moszkvában több köztéri szobor állít neki emléket.
2014 júniusában avatták fel Abaj mellszobrát a budapesti Városligetben.[1]
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Abai Qunanbaiuli című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Abaj Kunanbajogli. In Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 5. o.
- Kazah irodalom és irodalmi formák. In Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. 133–134. o. ISBN 963-05-1803-1
- Abaj Kunanbajuli. In Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 8–9. o. ISBN 963-05-6612-5
- Avezuli. In Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 701–702. o. ISBN 963-05-6800-4
- Kunanbayev. In Didar Kassymova – Zhanat Kundakbayeva – Ustina Markus: Historical dictionary of Kazakhstan. Plymouth: Scarecrow Press. 2012. 165–166. o.
