IV. Szenuszert
| IV. Szenuszert | ||||||||||||
![IV. Szenuszert karnaki kolosszusa[1]](/wiki/F%C3%A1jl:Senusret_IV.png) | ||||||||||||
| IV. Szenuszert karnaki kolosszusa[1] | ||||||||||||
| Uralkodása | i. e. 17. század vége, 16. eleje | |||||||||||
| Prenomen |
Szenoferibré | |||||||||||
| Nomen |
Szenuszert | |||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Szenuszert témájú médiaállományokat. | ||||||||||||
IV. Szenuszert (uralkodói nevén Szenoferibré) az ókori Egyiptom egyik fáraója volt, aki Thébában uralkodott a második átmeneti kor idején. Kronológiai helyzete bizonytalan, még az is vitatott, melyik dinasztiához tartozott.
Helye a kronológiában[szerkesztés]
Jürgen von Beckerath szerint IV. Szenuszert a XIII. dinasztia végéhez tartozott,[2][3] Kim Ryholt a XVI. dinasztiához sorolja,[4] Norbert Dautzenberg felvetése szerint a XVII. dinasztia végéhez tartozott. Dautzenberg arra alapozza feltételezését, hogy szerinte a torinói királylista 11. oszlopának 4. sora Szenuszertet említi.
Szintén neki tulajdonítja a medamudi templom egyik kapuján látható graffitót, ami egy Szenuszert nevű királyt említ, mert a kapu díszítésére a XVII. dinasztia elejéhez tartozó I. Szobekemszaf uralkodása alatt került sor.[5] Ryholt mindkét felvetést elutasítja; egyrészt felhívja rá a figyelmet, hogy a torinói papirusz 11.4 bejegyzése nem felel meg Szenuszert nevének, másodsorban megjegyzi, hogy a medamudi templom kapuja III. Szenuszert alatt épült, így a graffito inkább rá utalhat, mintsem IV. Szenuszertre.
Von Beckerath szerint elődje egy ismeretlen uralkodó volt, utódja VI. Montuhotep; az új kronológia szerint elődje VI. Montuhotep, utódja Upuautemszaf.[6]
Említései[szerkesztés]
IV. Szenuszertet említi a karnaki királylista, uralkodói nevén, Szenofer[…]réként. Legfontosabb kortárs említése 2,75 méter magas, rózsaszín gránitból készült szobra, melyet Georges Legrain fedezett fel 1901-ben Karnakban, és ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (CG 42026),[7] Egyéb említései közé tartoznak egy kőtömb El-Todból és egy sztélé jobb felső sarka, melyet szintén Legrain fedezett fel Karnakban 1907-ben, és melyen IV. Szenuszert első uralkodási éve semu évszaka 2. havának 1. napját említik.[8][4] Stilisztikai alapon az ő uralkodására datálnak egy edfui ajtókeretet és egy fejsze pengéjét, melyen a Szenuszert név áll,[4] utóbbit azonban egyesek I. Szenuszertnek tulajdonítják.[9]
Név, titulatúra[szerkesztés]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
wḥm-ˁnḫ Wehemanh[8] „Az újjászülető” |
||||||||||||||||||
| Nebti-név |
|
s-ˁnḫ-t3.wỉ Szanhtaui[8][10] „Aki élteti a Két Földet” |
||||||||||||||||||
| Arany Hórusz-név |
|
nfr-ḫˁ.w Noferhau[8][10] „Tökéletes megjelenésű” |
||||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
s-nfr-ỉb-rˁ Szenoferibré[8][10] „Aki megörvendezteti Ré szívét” |
||||||||||||||||||
| Ré fia |
|
s(ỉ)-n-wsr.t Szenuszert[8] „Uszert embere” |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Georges Legrain: Statues et statuettes de rois et de particuliers, in Catalogue général des antiquités égyptiennes du Musée du Caire, Le Caire, 1906. I, 171 pp., 79 pls, online, 1906, p. 18 és p. 109
- ↑ J. von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964.
- ↑ J. von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997.
- ↑ a b c K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c. 1800-1550 B.C, Carsten Niebuhr Institute Publications 20., Copenhagen, 1997, ISBN 8772894210.
- ↑ Norbert Dautzenberg: SeneferibRe Sesostris IV. – ein König der 17. Dynastie?, (Göttinger Miszellen 129), Göttingen 1992, p. 43–48
- ↑ On Digital Egypt for Universities
- ↑ Cairo CG 42026 szobor, leírása: G. Legrain, Annales du Service des Antiquités de l’Egypte 2 (1901), 272; and Legrain 1906, I, 15–16, pl.16.
- ↑ a b c d e f Georges Legrain: Sur une stèle de Senousrit IV, in:"Institut Français d'Archéologie Orientale; Mission Archéologique Française; Recueil de travaux relatifs à la philologie et à l'archéologie égyptiennes et assyriennes: pour servir de bulletin à la Mission Française du Caire", (1908), available online
- ↑ Petrie Múzeum 16324, online[halott link]. Flinders Petrie: Tools and Weapons, 9, pl. 5
- ↑ a b c G. Legrain, Annales du Service des Antiquités de l’Egypte 2 (1901), 272
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Senusret IV című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.