III. Szenuszert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Szenuszert
Szenuszret, Szeszósztrisz
előd
egyiptomi fáraó
utód
II. Szenuszert
XII. dinasztia
III. Amenemhat

GD-EG-Louxor-116.JPG
III. Szenuszert szobra Luxorból

Prenomen
<
ra xa kA kA
kA
>

Hakauré
Ré lelkei megjelentek
Nomen
<
wsr s D21
t
z
n
>

Szenuszert
Uszert [istennő] embere
Apja II. Szenuszert
Anyja I. Henemetnoferhedzset
Főfelesége Meretszeger
Mellékfeleségek II. Henemetnoferhedzset, Nofrethenut, Szithathorjunet (?)
Gyermekei III. Amenemhat, Henemet[…], Menet, Mereret, Szenetszenbitesz, Szithathor
Sírja dahsúri piramis vagy abüdoszi sziklasír
III. Szenuszert határsztéléje a 16. évből (Altes Museum, Berlin)

III. Szenuszert, görögösen Szeszosztrisz, uralkodói nevén Hakauré, (ur.: kb. i. e. 1878i. e. 1839) az ókori egyiptomi XII. dinasztia ötödik fáraója. II. Szenuszert fia. A dinasztia leghatalmasabb uralkodója, valószínűleg egyik ihletője a Hérodotosz által említett legendás Szeszósztrisz alakjának. Több hadjáratot vezetett Núbiába, kiterjesztette Egyiptom határait. Fennmaradt szobrain komornak, gondviseltnek tűnik.[1]

Családi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Szenuszert és nővér-felesége, I. Henemetnoferhedzset fiaként született. Négy felesége közül Meretszeger lehetett az első olyan királyné, aki viselte a főfeleségeknél később hagyományossá váló nagy királyi hitves címet, bár korabeli dokumentumokban nem fordul elő. II. Henemetnoferhedzset férje két szobráról ismert, Nofrethenutot pedig férje piramiskomplexumában temették el. Lehetséges, hogy Szenuszert a testvérét, Szithathorjunetet is feleségül vette.[2]

Bár sehol nem említik vérségi kapcsolatukat, minden bizonnyal a fia a következő fáraó, III. Amenemhat, akivel éveken át társuralkodók voltak.[3] Henemet[…], Menet, Mereret, Szenetszenbitesz és Szithathor hercegnőket apjuk piramiskomplexumában temették el.[4]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Szenuszert megtisztíttatott egy hajózható csatornát az első kataraktán át,[5] és kitágította birodalma határát Núbia felé, ahol hatalmas erődítményeket építtetett a Nílus mentén, köztük Buhent, Szemnát és Toskát, Uronarti mellett. Legalább négy hadjáratot viselt Núbiába, a 8., 10., 16. és 19. uralkodási évben.[6]

A 8. évben Szemnánál emelt sztéléjén feljegyzi a núbiaiak elleni győzelmeit, melyekkel úgy gondolta, biztonságossá tette a déli határt és megakadályozta, hogy behatoljanak Egyiptomba.[7] Egy másik szemnai sztéléje, mely a 16. év telének 3. hónapjára datált, megemlíti hadjáratait Núbia és Kánaán ellen, és felszólítja utódait, védjék meg a határt. „Tizenhatodik év, tél harmadik hava: a király Hehnél húzta meg birodalma déli határát. Délebbre húztam meg ezt a határt, mint atyáim, hozzátettem ahhoz, amit rám hagytak. Minden fiam, aki megőrzi ezt a határt, melyet felségem meghúzott, valóban felségem fia. Az igaz utód az, aki bajnoka apjának, aki megőrzi nemzőatyja országának határait. De aki elhagyja, aki nem küzd érte, az nem az én fiam, nem éntőlem született. Felségem elkészíttette képmását ennél a határnál, melyet felségem meghúzott, hogy őrizd meg, hogy küzdj érte.”[8] Utolsó hadjárata kevésbé volt sikeres, mert seregeinek vissza kellett vonulnia, hogy a Nílus hirtelen megemelkedő vízszintje miatt ne essenek csapdába ellenséges területen.[9] Szemnában a későbbi időkben istenként tisztelték.[10]

Templomot építtetett Abüdoszban és Medamudban is.[11] Udvartartásából megemlítendőek Szobekemhat, Nebit és Hnumhotep vezírek, valamint Ihernofret abüdoszi kincstárnok.

Egy Berlinben őrzött papirusz szerint III. Szenuszert huszadik uralkodási éve megegyezik III. Amenemhat első évével. Ez bizonyítja, hogy társuralkodásuk ebben az évben kezdődött. Josef W. Wegner említ egy, a 39. uralkodási évet említő hieratikus feljegyzést egy mészkőtömbön Szenuszert halotti templomából.[12] Mivel valószínűtlen, hogy III. Amenemhat csaknem négy évtizeddel trónra lépése után még mindig apja templomának befejezésén dolgozott, valószínű, hogy III. Szenuszert 39 évig uralkodott, ebből az utolsó húsz évben társuralkodóként fiával. Mivel az építkezés Szenuszerthez fűződött, az ő uralkodási évét tüntették fel itt, nem fia 20. évét.

Sírjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piramisa Dahsúrban épült.[13] A 105 négyzetméter alapterületű, 78 méter magas piramis különböző méretű vályogtéglákból épült, a sírkamra falait gránit borította. A sírkamra fölötti tehermentesítő kamrát öt pár, egyenként harminctonnás mészkőgerenda fedte le. A temetkezés komplexumhoz a fáraó piramisán kívül hét kisebb királynéi piramis és egy templom tartozott, utóbbi azonban mára elpusztult.[14]

Egy álsírnak tartott sziklasírt is építtetett Abdzsuban, amely komplexum az ókori Egyiptom egyik legnagyobb alapterületű építménye, mintegy 900×250 méteres területen terjeszkedik. Ma már egyre valószínűbb, hogy nem a piramisban, hanem ebben temették el végül.

Név, titulatúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
nTr xpr w
Srxtail2.svg
Netjerheperu
Isteni alakú
Nebti-név
G16
nTr ms w t
Netjermeszut
Isteni születésű
Arany Hórusz-név
G8
xpr
Heper
Az arany Hórusz megtestesült
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23 L2
Hiero Ca1.png
ra xa kA kA
kA
Hiero Ca2.png
Hakauré
Ré lelkei megjelentek
Ré fia
G39 N5
 
Hiero Ca1.png
wsr s D21
t
z
n
Hiero Ca2.png
Szenuszert
Uszeret [istennő, „az erős”] embere

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Robert G. Morkot, The Egyptians: An Introduction, Routledge 2005, p.14
  2. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , pp.96–97, 99
  3. Dodson & Hilton, op.cit., p.95
  4. Dodson & Hilton, op.cit., p.96–98
  5. J. H. Breasted, Ancient Records of Egypt, Part One, Chicago 1906, §§642-648
  6. J. H. Breasted, Ancient Records of Egypt, Part One, Chicago 1906, §§640-673
  7. J.H. Breasted, §652
  8. Miriam Lichtheim, Ancient Egyptian literature: a Book of Readings, Berkeley CA, University of California Press, 1973. pp.119-120
  9. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004) , p.182
  10. Peter Clayton, Chronicle of the Pharaohs, Thames & Hudson Ltd, (1994),p.86
  11. Senusret (III) Khakhaure
  12. Josef Wegner, The Nature and Chronology of the Senwosret III–Amenemhat III Regnal Succession: Some Considerations based on new evidence from the Mortuary Temple of Senwosret III at Abydos, JNES 55, Vol.4, (1996), pp.251
  13. Katheryn A. Bard, Encyclopedia of the Archaeology of Ancient Egypt, Routledge 1999, p.107
  14. Mark Lehner: The Complete Pyramids. London, Thames and Hudson (1997) p.177-9 ISBN 0-500-05084-8.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Szenuszert témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
II. Szenuszert
Egyiptom uralkodója
i. e. 19. század
XII. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
III. Amenemhat