II. Marduk-apla-iddína

II. Marduk-apla-iddína
Berlin, Pergamonmuseum: II. Marduk-apla-iddina törvényoszlopa, ie.721-711 k. (részlet, fekete márvány), Kiss Tamás felvétele
Született	i. e. 8. század
Elhunyt	i. e. 8. század Elám
Állampolgársága	Babilónia
Foglalkozása	uralkodó
Tisztsége	Babilon királya
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Marduk-apla-iddína témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. Marduk-apla-iddina (néhol: Merodach-Baladan; Kr. e. 8. század) kháld törzsfő, a Bít-Jakin (Jakin-ház) sejkje volt. Életéről nem sokat tudunk, annyi mindenesetre biztos, hogy mindvégig az Újasszír Birodalom ellen harcolt.

III. Tukulti-apil-ésarra (Kr. e. 745 – Kr. e. 727) uralkodása idején behódolt az asszír királynak, amikor az Kr. e. 729-ben meghódította Babilóniát és felvette a „Sumer és Akkád királya” címet (neve a babiloni forrásokban Púlu). Az asszír uralkodó halála után fia, V. Sulmánu-asarídu (Kr. e. 727 – Kr. e. 722, babiloni nevén: Ulúlaju) szintén megtartotta Babilon trónját, ám az ő utóda, II. Sarrukín (a bibliai Szárgon, Kr. e. 721 – Kr. e. 705) uralkodása kezdetén a zűrzavaros helyzetet kihasználva a káld vezér megszerezte a város feletti uralmat.

Sarrukín, mihelyt úrrá lett a helyzeten, támadást indított a lázadók ellen, azonban Marduk-apla-iddina segítségére siettek az elámiak. Dérnél csaptak össze az asszír erőkkel, és – bár Sarrukín felirata szerint az asszírok győztek – valószínű, hogy döntetlen eredményt értek el. Ezért aztán II. Marduk-apla-iddína mintegy tizenegy éven át ülhetett Babilon trónján. Sarrukín csak Kr. e. 710-ben, miután a birodalom többi határát is biztosította, támadt délnek. Kr. e. 709-ben Sarrukín megszerezte Babilon trónját, majd Kr. e. 707-ben elfoglalta a Bít-Jakin központját, Dúr-Jakint is – a káld sejk azonban elmenekült, és menedéket talált Tengerföld – a Sumer és a Perzsa-öböl közé eső terület – mocsaraiban.

Kr. e. 703-ban, immár Szín-ahhé-eríba (a Bibliában Szanhérib, Kr. e. 704 – Kr. e. 681) uralkodása idején Marduk-apla-iddína ismét elfoglalta Babilont, és nagykoalíciót próbált létrehozni az asszírok ellen. Szín-ahhé-eriba gyorsan támadt, és három hadjáratban leverte a babiloni-káld-arámi-elámi-arab szövetségeseket, majd követte az Elámba menekülő Marduk-apla-iddínát, és lerombolta a Perzsa-öböl elámi kikötővárosait. A káld sejk udvartartását és családját elfogták, de II. Marduk-apla-iddína további sorsa ismeretlen.

Források

• Kalla Gábor: Mezopotámiai uralkodók. S. l., Kossuth, 1993. (A világtörténelem nagy alakjai)
• Komoróczy Géza: Arany fej, agyaglábú szobron. Az asszír világbirodalom széthullása. In: Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Bp., Századvég, 1992. pp. 108–182
• Komoróczy Géza: Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódoltságig (2). Terebess Ázsia E-Tár [1]
• Moorey, P. R. S.: Bibliai tájakon. S. l., Helikon, 1984. (A múlt születése)
• Oppenheim, A. Leo: Az ókori Mezopotámia. Bp., Gondolat, 1982.
• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

Előző uralkodó:
Ulúlája

Babilon királya
726 – 722
703

Következő uralkodó:
II. Sarrukín és Bél-ibni