IBM Informix

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IBM Informix
Informix logo.jpg

Fejlesztő IBM
Legfrissebb stabil kiadás 11.7 (2010. október 12.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Programozási nyelv C, C++
Operációs rendszer Multi-platform
Állapot aktív
Kategória RDBMS
Licenc kereskedelmi EULA
Az IBM Informix weboldala

Informix az IBM egy relációs adatbázis-kezelő rendszer (RDBMS) termékcsaládja, amit az IBM kifejezetten az online tranzakció feldolgozásra próbál pozícionálni. Az IBM 2001-ben felvásárolta az Informix Software céget.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1980: Korai időszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roger Sippl és Laura King együtt dolgoztak a Cromemconél, amely egy korai S-100/CP/M-et használó cég volt, ahol közösen kifejlesztettek egy ISAM technikán alapuló kis relációs adatbázist, egy riportkészítő szoftver csomag részeként.

Sippl és King kiléptek a Cromemco cégből, hogy megalapítsák a Relational Database Systems (RDS) céget 1980-ban. Első termékük, a Marathon, lényegében a korai ISAM munkájuk 16 bites változata volt, amelyet Onyx operációs rendszerre bocsátottak ki. Ez az operációs rendszer nem volt más, mint egy ZiLOG mikroprocesszorra írt korai Unix változat.

Az RDSnél, figyelmük hamar az újonnan kiemelkedő RDBMS piacra kezdett összpontosulni és 1981-ben kiadták a saját terméküket Informix (INFORMation on unIX) néven. Ez a termék magában foglalta a saját Informer nyelvüket is, valamint egy ACE report készítő rendszert is, amellyel ki lehetett nyerni valamint meg lehetett jeleníteni adatokat az adatbázisból a felhasználó számára is könnyen olvasható formában. Volt még egy PERFORM képernyő tervező eszköz is a csomagban, amely a felhasználó számára lehetővé tette adatbázisból az adatok interaktív lekérdezését és szerkesztését. E termék legutolsó változata a 3.30-as 1986 elején jelent meg a piacon.

1985-ben, bevezettek egy új SQL-alapú lekérdező motort az INFORMIX-SQL (vagy ISQL) 1.10 verzió részeként (1.00-es verziót sosem adtak ki). Ez a termék természetesen magában foglalta az ACE és PERFORM SQL variánsát is. A legjelentősebb különbség az ISQL és a korábbi Informix termék között az volt, hogy külön választották az adatbázis eléréshez szükséges kódot a motor egy processzébe (sqlexec), ahelyett, hogy direkt módon beépítették volna a kliensbe. Ezáltal létrehozták a kliens-szerver adatbázis architektúrát, ahol már az adatbázis és a kliens két teljesen külön gépen futhatott.

Igaz, hogy a korai 1980-as években az Informix megmaradt kicsik szintjén, de amint a Unix és az SQL népszerűsége növekedni kezdett az 1980-as évek közepén, rájuk mosolygott a szerencse. 1986-ra elég naggyá váltak ahhoz, hogy sikerrel részvényt bocsátsanak ki, és hogy a cég nevét Informix Softwarere változtassák. A termékek magukba foglalták az INFORMIX-SQL 2.00-s verzióját és az INFORMIX-4GL 1.00-t, természetesen mindkettő magába foglalta az adatbázis motort, éppúgy mint fejlesztő eszközöket is. Az I4GL a programozók számára, míg az ISQL a nem programozók számára nyújtott megfelelő eszközt a fejlesztéshez.

Ezután sok kiadás következett zsinorban, amelyek persze magukba foglalták az új lekérdező motort, amelyet eredetileg INFORMIX-Turbo-nak hívtak. Turbot az új RSAMra használták, amely egy nagyszerű teljesítményt nyújtott több felhasználós környezetben az ISAM felett. A termék 1989-es 4.0-s verziójának kiadásával a Turbo-t átnevezték INFORMIX-OnLinera, ugyanis ez megengedett a koherens adatbázis mentéseket az mialatt az adatbázis szerver online állapotban volt, és a felhasználók aktívan módosíthatták az adatokat. Az eredeti C-ISAM-on alapuló (ISAM) szervert leválasztották az eszközöktől(ISQL and I4GL) és elnevezték INFORMIX-SE (Standard Engine azaz szabványos motornak). Az Informix OnLine 5.00-s változatát 1990 legvégén adták ki, és teljes mértékű elosztott tranzakció támogatást nyújtott, két fázisú commit-tal és tárolt eljárásokkal. Az 5.01-es verziót már triggereket is támogatott.

1988: Innovative Software felvásárlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1988-ban az Informix megvásárolta Innovative Softwaret, amely a DOS és Unix alapú SmartWare és WingZ nevű irodai rendszert, valamint egy innovatív táblázat kezelő programot készített Apple Macintosh-ra .

A WingZ-et grafikus felhasználói felülettel látták el. Támogatta a nagyon nagy táblázatok kezelését és biztosított egy HyperCard-szerű programozási nyelvet, amelyet HyperScriptnek neveztek el. Az eredeti kiadás olyan sikeresnek bizonyult, hogy ez lett a második legelterjedtebb táblázatkezelő a Microsoft Excel mögött, bár sok WingZ felhasználó szerint a program fölényesen verte versenytársát. 1990-ben, WingZet elkezdték portolni sok más különböző platformra, leginkább Unix variánsokra. Ez időszak alatt, számos pénzügyi szervezet elkezdett a Unix munkaállomásokba beruházni. Ezek jelenették számukra a kiutat az egyre jobban emelkedő tendenciát mutató asztali szükségesletek kielégítésére, mivel ezek képesek voltak modellezni hatalmas pénzügyi számításokat. Egy rövid időszakra a Wingzet sikerült jól pozícionálni a piac egy hiány (niche) szegmensében. A Wingz valójában hiányt szenvedett a fejlesztésben és a makreting erőforrásokban, talán ez annak volt köszönhető, hogy sokáig általánosan félreértették a nem szerver szoftver piacot. Az 1990-es évek elejére WingZ elvesztette versenyképességét, és az Informix végül 1995-ben megvált tőle. Informix eladta a license-et a Claris-nak, aki megfejelte egy korszerű GUI-val és Claris Resolve-nak nevezte el.

1994: Dinamikusan skálázható architektúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irodai automatizálási termékeinek kudarca után, az Informix újrafokuszálni kezdett a növekvő adatbázis szerver piacra. 1994-ben, a Sequent Computer Systems-szel való együttműködés részeként, Informix kiadta a 6.00-s adatbázis szerverét, mely új építő elemre építkezett, méghozzá a dinamikusan skálzható architektúrára (DSA).

A DSA magában foglalta a termék magját képező motor jelentős mértékű átdolgozását,amely így már támogatta mind a horizontális, mind pedig a vertikális párhuzamosítási lehetőségeket. Valójában egy többszálú magon alapúlt, amely jól illeszkedett a szimmetrikus multiprocesszoros rendszerek felé vezető úton. Ebben az irányban Sequent úttörő jelentőségű volt, amit a többi főbb gyártó mint például Sun Microsystems és Hewlett-Packard valójában csak követett. A párhuzamosítás e két formája képessé tette a terméket, hogy a skálázhatósága piac vezető szintű legyen, mind az OLTP mind pedig az adattárház területén.

Manapság Informix Dynamic Server néven ismerhetjük. Egy rövid ideig a neve az Obsidian volt, és ezután keresztelték át Informix OnLine Dynamic Server-ré. A 7-es verzió 1994-ben került a piacra, éppen akkor, amikor az SMP rendszerek kezdtek népszerűvé válni és általánosan is a Unix elkezdett egy lehetséges szerver operációs rendszerré válni. A 7-es verzió lényegében egy generációval feljettebb volt versenytársainál, és következetesen meggyerte a teljesítmény teszteket. Sikere azt eredményezte, hogy 1997-ben az Infromix 2. helyen állt az adatbázisok világában, és ezzel kinyomta a Sybase-t meglepetésszerűen könnyű szerrel a reflektor fényből.

A 7-es verzió sikerére építve az Informix ketté osztotta az alap adatbázis fejlesztési beruházásait. Az egyik rész ami, először XMP névre hallgatott(eXtended Multi-Processing), a 8-as verzió termék vonala lett, más néven XPS (eXtended Parallel Server). Ez a rész a bővítményekere tette a fókuszt az adattárházakban és a párhuzamosságban csúcs platformokon, beleértve shared-nothing platformokat is, mint például az IBM's RS-6000/SP.

1995: Illustra felvásárlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második fókusz pont, amelyet az Illustra 1995-ös megvásárlásától számítunk, már objektum-relációs adatbázis (O-R) technologiára koncentrált. Illustra, amelyet az ex-Postgres fejlesztői csoport tagjai írtak és egy adatbázis úttőrő vezetett Michael Stonebraker, számos jellemzőt foglalt magába, melyek megengték, hogy teljesen formált objektumokat adjon vissza objektumokat adjon vissza direktben az adatbázisból. Az adatbázis kezelő ezen új tulajdonsága képes volt jelentősen csökkenteni a programozásra fordított időt sok projekt esetén. Továbbá az Illustra-nak volt egy olyan tulajdonsága, amit DataBlades'-nek hívtak, ez megengedett új adattípusokat és jellemzőket felvenni az alap szerverbe opcionálisan. Ezek beépített megoldások voltak olyan nagy számú bonyolult SQL problémákra mint például időbeni sorosítás, rész- és multimédia adatok kezelése. Az Informix beépítette az Illustra O-R leképzését és a DataBlades-et is a 7.x OnLine termékébe. Ez eredményezte a Informix Universal Servert (IUS), vagy még általánosabban, 9-es verziót.

Mindkét új verzió, a V8 (XPS) és a V9 (IUS), 1996-ban jelent meg a piacon. Az Informix első lett az adatbázis cégek "nagy hármasa" közül (a többiek Oracle és a Sybase), mégpedig azzal, hogy adatbázis szerverében elsőként nyújtott beépített O-R támogatást. Az elemzők különös figyelmet szenteltek a DataBlades-nek, amely hamarosan nagyon népszerűvé váltak.Miután az Illustra-val partnerséget kötöttek, tucatjával tűntek fel abban az évben az új architektúrára portolt változataik. Ezzel a többi gyártót is tülekedésre kényszerítette. Az Oracle bevezette a "grafted on"(?) csomagot idő sorosítás támogatására 1997-ben. A Sybase külső csomagért külső gyártóhoz kényszerült fordulni kényelmetlen megoldásként.

1997: Vezetés hibái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marketing bukások valamint a szerencsétlen vezetés és nem megfelelő módon való kormányzás a vállalatban árnyékként vetült a Informix technikai sikereire. 1997. április 1-jején, Informix bejelentette hogy a bevételei a tervezettnél kevesebb lesz 100 millió dollárral. Visszatekintve, ez az incidens megtörténte előtti napon volt az Infromix, mint cég sikereinek csúcsán. Amellett, hogy folytatta technológija fejlesztését, a management problémák miatt – melyeket vezérigazgató menesztése követett 1997-ben – a cég már soha nem nyerte vissza azt a hajtóerejét, amit a 7.x verzió sikerere adott számukra.

A vezetési hibák utóhatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002 novemberében Phillip White-t – a 1997-ben kilépett Informix korábbi vezérigazgatót – Szövetségi Ügyészség vád alá helyezte 8 rendbeli értékpapírok hamisítása, postai és gazdasági bűncselekményekért. 13 hónappal később vádalkut kötött és beismerte bűnösségét egyetlen vádpontban, mégpedig, hamis bejegyzési nyilatkozat kitöltésében az amerika Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél.

2004 májusában, az amerikai Igazságügyi Minisztérium bejelentette, hogy White-ot 2 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítéli szövetségi börtönben, gazdasági bűncselekményekért, valamint 10 000 dolláros bírságra, továbbá 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre és 300 órás közmunkára ítélte. A közlemény rámutatott arra, hogy a részvényeseknek a jogsértés miatti kár összege ésszerűen nem megállapítható, a tények ismeretében. White már korábbi védegyezségében a határozott idejű börtönbüntestés nem volt hosszabb, mint 12 hónap [1].

A német állampolgárságú, és német tartózkodási helyű Walter Königseder a vállalat európai ügyekért felelős alelnökével kapcsolatban szintén vád alá helyezte a Szövetségi Esküdtszék, de az Egyesült Államok képtelen volt megszerezni kiadatástását.

2005 novemberében megjelent egy az Informix Software tündöklésével és bukásával fogalkozó könyv, amit maga Phil White vezérigazgató publikált. Megjelent egy másik könyv is (angolul The Real Story of Informix Software and Phil White: Lessons in Business and Leadership for the Executive team [2]) amely, egy sokáig Informix alkalmazottként dolgozó dolgozótól jelent meg, amely belső betekintést ad a vállalat életébe és részletesen bemutatja vállalat kezdeti sikereit időrendben haladva, a végső bukásig és hogy végezte Phil White vezérigazgató végül börtönbe.

2001: További felvásárlások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2000-es évtől kezdődően az Informix történetében a fő események többé már nem a technikai innovációk körül koncentrálódtak. Az év márciusában, Informix felvásárolta az Ardent Software-t, azt a céget amelynek története saját összeolvasztásokról és felvásárlásokról szólt. A felvásárlás több dimenziós motorokkal bővítette UniVerse és UniData (gyűjtő néven U2-ként ismeretes) a már akkor is számos adattárház orientált SQL motort támogató listát, amely nem csak az Informix örökölt termékeit tartalmazta, de egy Red Brick azaz vörös tégla nevű adattárház orientált SQL motort is, valamint egy Cloudscape nevű 100%-osan Javaban írt SQL motort. Utóbbi később az SQL J2EE-mal együtt csomagolt referencia implementációja lett.

A bevásárlások szerinti sorrendben az Informix termék palettája a következőket tartalmazta:

  • Informix C-ISAM – eredeti Marathon adatbázis legfrissebb változata
  • Informix SE – egy alacsony szintű rendszer a beágyazott alkalmazásokhoz
  • Informix OnLine – egy komplett rendszer közepes méretű adatbázisok kezelésére
  • Informix Extended Parallel Server (XPS, V8) – V7 kódon alapuló magas szintű verzió nagy méretű szétosztott gépeket futó adatbázisokhoz
  • Informix Universal Server (V9) – a V7 OnLine motor kombinációja egy O-R leképzéssel és DataBlade támogatás az Illustra-hoz
  • Informix-4GL – egy negyedik generációs nyelv alkalmazás programozók számára
  • Red Brick Warehouse – egy adattárház termék
  • Cloudscape – egy teljesen Java-ban írt RDBMS, amely illeszkedik az egyik oldalt mobile eszközök és a másik oldalon J2EE technológia által meghatározott architektúrákhoz. 2004-ben a Cloudscape-et az IBM kiadta nyílt forráskódú adatbázisként hogy az Apache Software Foundation menedzselje tovább Derby néven.
  • U2 suite, UniVerse és UniDatatöbbdimenziós adatbázisok melyek felkínálnak hálózatokat, hierarchiákat, tömböket és más adat típusokat, melyek nehezen modellezhetők SQLben.

IBM átveszi az Informix-et[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000 júliusában – az Ardent volt vezérigazgatója – James D. Foy, lett az Informix új vezérigazgatója, és hamarosan átszervezte az Informixet, hogy sokkal vonzóbb felvásárlási célpont legyen. A fő lépés az volt, hogy teljesen elválasszák a mindenfajta adatbázis motorhoz kapcsolódó technikákat az alkalmazásoktól és a különböző segédeszközöktől.

2001-ben IBM kihasználva az átszervezést, egy a Wal-Mart-tól (Informix legnagyobb ügyfele) jött javaslatra, megvette az Informixtól az adatbázis technológiát, brand-et, a jővőbeli fejlesztési terveket (egy nemzetközi projektet kódnevén "nyílhegy"), és az ezekre épülő több mint 100 000-es ügyfél bázist.[1] A megmaradt alkalmazás és fejlesztő eszköz készítő céget átnevezték Ascential Software-ra.

2005 májusában, az IBM megvette az Ascential-t, és újra egyesítette az Informix erőit az IBM Information Management Software termék portfóliója alatt.

Jelenlegi tervek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az IBM-nek mind az Informixszel, mind a DB2-vel hosszútávú tervei vannak. Mindkét adatbázis rendszer a jövőben meg fogja osztani egymással beépített technológiáit. 2005 elején, az IBM kiadta a 10-es verziót a Informix Dynamic Server (IDS) néven. 2007-ben várható a IDS követekző kiadása ("Cheetah" kódnéven).

Lásd még angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. HP's Secret Software Weapon. [2005. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 24.)

Külső hivatkozások angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]