I. Róbert flamand gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„I. Róbert” lehetséges további jelentéseiről lásd: I. Róbert (egyértelműsítő lap).
I. Róbert flamand gróf
Robrecht I van Vlaanderen, Robert Ier de Flandre, Robert I, Count of Flanders
Flandria grófja
Uralkodási ideje
1071 – 1093
Koronázása
1071
ElődjeIII. Arnulf flamand gróf
UtódjaII. Róbert flamand gróf
Életrajzi adatok
UralkodóházFlandria-ház
Született1032 körül
nem ismert
Elhunyt1093. október 13. (kb. 61 évesen)
Torhout
NyughelyeSaint-Bertin templom
ÉdesapjaV. Balduin flamand gróf
ÉdesanyjaAdele de France
Testvére(i)
HázastársaGertrude de Saxony
GyermekeiAdela, Róbert, Fülöp, Ogive, Balduin, Gertrude
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Róbert flamand gróf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Róbert (1032 körül – 1093. október 13.) flamand nemesúr, V. Balduin flamand gróf kisebbik fia. 1071 és 1093 között flamand gróf.

Élete[szerkesztés]

Apja V. Balduin flamand gróf, anyja, Adele de France, II. Róbert francia király lánya.[1] Nővére, Flandriai Matilda révén Hódító Vilmos angol király sógora és II. Róbert normandiai herceg nagybátyja.[2]

Fiatalkorában részt vett a reconquista-ban, Spanyolország visszahódításában, de kénytelen volt visszatérni Flandriába. Második kísérlete hajótöréssel végződik, ami után Róbert feladja, hogy részt vegyen a mórok elleni harcokban. 1063-ban a fríziai nemesek meghívására Hollandiába érkezik, ahol felkelés tört ki Gertrude, I. Flórián holland gróf özvegye ellen.[3] 1063-ban feleségül vette Gertrude-t, II. Bernát szász herceg és Eilika von Schweinfurt lányát, ezzel véget vetve a lázadásnak.

1063 és 1071 között mostohafia, Dirk kiskorúsága alatt Hollandia régense. Apjától Aalst grófságát, Quatre-Métiers birtokát (Assenede, Boekhoute, Axel és Hulst városokat), valamint Zeeland tartomány öt szigetét örökölte.

Családja és leszármazottai[szerkesztés]

Felesége Gertrude, I. Floris holland herceg özvegye és II. Bernát szász herceg lánya, akivel 1063-ban[4] házasodott össze és közösen uralkodtak Holland grófsága felett.[5]

A házasságból hat gyermek született:

  • Adele (1065 – 1115. április), IV. Knut dán király (? – Odense, St Albans-templom, 1086. július 10.) felesége (1080)[6] Második férje (1090) Roger apuliai herceg (1061. – 1111. február 22.), akinek halála után, 1111-1114 között Apulia régense volt fia, Vilmos kiskorúsága alatt.[7] Adele-nek és első férjének három gyermeke született:
    • Dán Károly (1084. – Brugge, 1127. március 2.)[8] Apja halála után, akit lázadó parasztok gyilkoltak meg az odensei Szent Albán templomban, anyja Flandriába utazott a csecsemővel. 1107-ben a Szentföldre utazott zarándoklatra,[9] mielőtt 1111-ben II. Róbert flamand gróf a pártfogásába vette.[10] Mivel jó kapcsolatban volt a későbbi VII. Balduin flamand gróffal, utóbbi örökösének nevezte ki és 1119-ben I. Jó Károly néven foglalta el a grófi trónt. II. Balduin jeruzsálemi király fogsága alatt (1123-24) a királlyal szemben álló nemesurak Károlynak ajánlották fel a királyi címet, amit ő visszautasított.[11] 1125-ben V. Henrik német-római császár halála után a császári cím egyik esélyese volt,[12] jelölését különösen támogatta Frigyes kölni érsek. Flandriában népszerű gróf volt, mivel az 1124-25-ös éhínség során a grófi raktárakból osztott búzát a rászorulóknak, illetve támogatta a független bíróságok működését. Bertulf, Flandria kancellárja, 1127-ben meggyilkoltatta a grófot Brugge egyik templomában és a grófi címet Ypresi Vilmosnak ajánlották fel.[13] Felesége (1119. július körül) Clermonti Margit (1104/5[14] – 1145), Renaud Comte de Clermont-en-Beauvaisis és Adela de Vermandois lánya.[15]
    • Cecília (1085/86 – 1131. január), Ingegerd ikertestvére. A két lányt anyjuk Dániában hagyta, mikor fiával Flandriába menekült.[16] Férje Erik, a gótok prefektusa, később hercege (dux).
    • Ingegerd (1085/86 – ?), Cecília ikertestvére. Férje Kövér Folke, svéd nemesúr[16]
  • Róbert (1065 – 1111. október 5), később II. Róbert flamand gróf
  • Fülöp (? – 1127 előtt)[17] Róbert öccse, Loo városa körüli birtokokat örökölt. 1093-ban adományt tett a Saint-Pierre de Loo apátságnak[18] Ismeretlen szeretőjétől egy fia született:
    • Loo-i Vilmos (1090 – 1165).[19] 1119-ben sikertelenül próbálta megakadályozni, hogy unokatestvére, Károly, elfoglalja a grófi trónt. Miután 1127-ben hírét vette, hogy Károlyt meggyilkolták, ostrom alá vette Brugge kastélyát, ahol a gyilkosok menedéket kerestek, egészen VI. Lajos francia király és Normandiai "Clito" Vilmos herceg megérkezéséig.[20] Lajos „Clito” Vilmost nevezte ki flamand grófnak, de a Károly meggyilkolását megszervező Erembald család Vilmosnak ajánlotta fel a címet. Vilmost 1127 áprilisában Ypres mellett legyőzték és elfogták, majd szeptemberben Brugge, októberben Lille városában tartották fogva, és csak azután engedték szabadon, hogy támogatásáról biztosította "Clito" Vilmos grófot.[21] Vilmos halála után (1128) I. Thierry flamand gróf öröklését megakadályozni,[22] de 1130-ban kibékült a gróffal.[23] 1133-ban a gróf kutasította Flandriából és Vilmos Angliába menekült, ahol István angol király flamand zsoldosainak parancsnoka lett. István Kent grófságban adományozott neki földeket, ahol Vilmos 1144/46-ban megalapította Boxley apátságát. Matilda angol királynő visszatérése után Vilmos vezette az ellenállást Kentben.[24] Angliai tartózkodása alatt is fenntartotta flamand kapcsolatait, 1148-ban ismét adományt tett a Loo-i apátságnak.[25] II. Henrik angol király, Matilda fiának trónra lépése után elhagyta Angliát és visszavonult Loo-i kastélyába[26] és itt is temették el.[27] Felesége és gyermekei nem ismertek.
  • Ogive (1071. április – 1141. április)[28] A messinesi zárda főnöknője.
  • Balduin (? – 1080 előtt). Egy nem korabeli forrás mint Róbert fiát említi,[29] de ezt az elsődleges források nem erősítették meg.
  • Gertrude (? – 1115/26) Róbert harmadik leánya[30] Első férje III. Henrik leuveni gróf (? – Tournai, 1095. február 5.), aki egy lovagi tornán vesztette életét. Második férje (Han-sur-Lesse, 1095. augusztus 15.) II. Thierry Lorraine hercege (? – 1115. január 23.). A házasságból egy gyermek született:
    • Thierry de Lorraine (1099/1101 – 1168. január 17.)[31] 1128-ban mint I. Elzászi Thierry örökölte a grófi címet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana felsorolja „Balduinum Insulanum [et] Adelam” gyermekeit: „Balduinum Haanoniensem, et Robdbertum cognomento postea Iherosolimitanum, et Matilde uxorem Guillelmi regis Anglorum”. Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana MGH SS IX, p. 306.
  2. ↑ The Ecclesiastical History of Orderic Vitalis (Chibnall, M. (ed. and trans.), Vols. II to VI) Vol. III, Book V, p. 103.
  3. ↑ Az Annales Blandinienses 1063-ban jegyezte fel, hogy titokban Fríziába érkezett: „Rodbertus, Baldwini potentissimi iunior filius, Frisiam subintrat”. Annales Blandinienses 1063, MGH SS V, p. 26.
  4. ↑ A házasság időpontját a Chronologia Johannes de Beke jegyezte fel, miszerint két évvel első férje halála után Gertrud feleségül ment „ifjabb Róberthez, Balduin flamand gróf fiához” („Roberto iuniori filio Balduini comitis Flandrie”). Chronologia Johannes de Beke 46, p. 87.
  5. ↑ „Horum patruus Robertus duxit filiam Bernardi Saxonum comitis Gertrudem, viduam Florentii comitis Fresonum, et cum ea eius tenuit regnum.” Genealogia comitum Flandriae Bertiniana, MGH SS 9: 306
  6. ↑ A Cartulaire de Saint-Bertin feljegyezte, hogy Róbert és Gertrude elsőszülöttje („filia primogenita Robert Frisonis et Gertrudis”) volt Kanut király felesége („Canuti regis Dacie”). Saint-Bertin II.92, p. 288.
  7. ↑ A Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana megadja, hogy Fríz Róbert grófnak („Robertus comes cognomento Frisio”) három lánya közül az első Kanut felesége lett, majd annak halála után Roger apuliai hercxeghez ment feleségül („quarum prima nupsit Kanuto regi Danorum, quam postea habuit Rogerus dux Apulie”). Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana, Continuatio Leidensis et Divionensis (Cod. Divion. et Cisterc. addunt), MGH SS IX, p. 307.
  8. ↑ Leszármazását a Cartulaire de Saint-Bertin jegyezte fel:„Carolus filius Canuti, regis Dacie, ex filia primogenita Robert Frisonis et Gertrudis”. Saint-Bertin II.92, p. 288.
  9. ↑ Murray, A. V.: The Crusader Kingdom of Jerusalem: a dynastic history 1099-1125, 2000, p. 144
  10. ↑ "Karolo et Wilhelmo nepotibus comitis" szerepel a Cartulaire de Saint-Bertin-ben, mint Balduin gróf egyik adományának tanúi („Balduinus Roberti iunioris filius Flandrensium comes”) 1119-ben. Saint-Bertin II.28, p. 239.
  11. ↑ Galbert of Bruges (Galbertus notarius Brugensis), De multro, traditione, et occisione gloriosi Karoli comitis Flandriarum, ed. Jeff Rider, Corpus Christianorum, Continuatio Medievalis 131 (Turnhout, 1994), p. 15, discussed in Murray (2000), pp. 139-45.
  12. ↑ A másik három jelölt II. Frigyes sváb herceg (dux), III. Lipót osztrák őrgróf és Lothar von Supplingenberg szász herceg (dux).
  13. ↑ Nicholas, D.: Medieval Flanders, pp. 62-3.
  14. ↑ Margit születési dátuma nem ismert, de feltehetően szülei házasságkötése után nem sokkal születhetett, mivel anyja ekkor már 40 éves volt.
  15. ↑ A Vita Karoli Comitis Flandriæ nevezi meg "nobilem puellam Margaretam, Reinaldi comitis Clarmontensis filiam", mint Károly feleségét és az is hozzátette, hogy a házasságra még azelőtt került sor, hogy Károly örökölte a grófi címet. Vita Karoli Comitis Flandriæ 7, MGH SS XII, p. 542.
  16. ↑ a b Saxo Grammaticus (Christiansen), 11, XIV, p. 86.
  17. ↑ A Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana nevezi meg „Philippum et Robertum”-ot (ebben a sorrendben), mint „Robertus [et] vidua Gertrude” fiait. Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana MGH SS IX, p. 306.
  18. ↑ „Philippus filius Roberti marchionis cognomento Frisonis” tett adományt a Saint-Pierre de Loo apátságnak. Cartulaire de l'abbaye de Saint-Pierre de Loo 1093-1794, p. 1.
  19. ↑ „Willelmus de Lo, ex concubina filius Philippi, fratris Roberti iunioris, Flandrie comitis”, Saint-Bertin II.11, 1127, p. 298.
  20. ↑ Orderic Vitalis, Vol. VI, Book VIII, p. 371.
  21. ↑ Ross, J. B. (trans.) (1967) Galbert of Bruges: The Murder of Charles the Good (New York), c. 79, p. 248.
  22. ↑ Saint-Bertin II.11, p. 300.
  23. ↑ Ebben az évben egy bizonyos „Willelmo filio Philippi comitis” tanúként jegyzett egy okiratot, amelyben „Theoderici…comitis Flandrie…cum…uxore mea Suanehilda” megerősítették a Saint-Pierre de Loo apátság kiváltságait. Loo Saint-Pierre VIII, p. 14.
  24. ↑ Henry of Huntingdon, p. 81.
  25. ↑ Loo Saint-Pierre IX, p. 15.
  26. ↑ Nicholas, p. 70.
  27. ↑ A „Flandria Generosa” jegyezte fel, hogy „Willelmo [de Lo]” halálát és megadta, hogy kastélyában temették el: „castro suo quod dicitur Lo”. Flandria Generosa (Continuatio Bruxellensis), MGH SS IX, p. 325.
  28. ↑ A Chronica Monasterii Sancti Bertini nevezi meg „Ogieva”-t, mint Róbert gróf negyedik lánytestvérét. Chronica Monasterii Sancti Bertini auctore Iohanne Longo de Ipra 38.4, MGH SS XXV, p. 785.
  29. ↑ Europäische Stammtafeln 5.
  30. ↑ Leszármazását és két házasságát a Cartulaire de Saint-Bertin jegyzi fel: „Gertrude filia Roberti Frisonis, vidua Henrici Bruselensis”, akinek fia „Theodericum” a második házasságból született „filium Theoderici ducis de Helsath”. Saint-Bertin II.11, p. 299.
  31. ↑ Ld. fent a leszármazására vonatkozóan. Saint-Bertin II.11, p. 299.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Arnulf flamand gróf
Flandria grófja
1071 – 1093		A flamand grófok címere
 Következő uralkodó:
II. Róbert flamand gróf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Róbert_flamand_gróf&oldid=25821127”