I. Edmund wessexi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Edmund
Edmund I.jpg

Wessex királya
Uralkodási ideje
939 – 946
Elődje Athelstan
Utódja Eadred
Életrajzi adatok
Uralkodóház Cerdic-ház
Született
921?
Elhunyt
946. május 26. (25 évesen)
Pucklechurch[1][2][3], Wessex
Nyughelye Glastonbury apátság[1][2], Somerset
Gyermekei Eadwig wessexi király
I. Edgár angol király
Édesapja I. Eduárd
Édesanyja Eadgifu[2]

I. Eadmund vagy Edmund (921[2][3]/922946. május 26.[1][2][3]), melléknevei: Idősebb, Nagyszerű. 939-től haláláig Anglia királya volt. Rövid, ám eseményekkel teli uralkodása alatt sikerrel harcolt a vikingek ellen Közép-Angliában és Northumbriában[2].

Idősebb Edward fia és Athelstan féltestvére volt. Ott harcolt bátyja mellett Brunanburghi csatában 937-ben[1]. Athelstan halála után örökölte a trónt. Nemsokkal királlyá koronázását követően több katonai támadást kellett kezelnie. II. Olaf dublini király elfoglalta Northumbriát és bevonult Közép-Angliába[3] (Midlandsbe). Mikor 942-ben meghalt, Edmund visszafoglalta Midlands területét[3]. 943-ban ő lett Olaf yorki király keresztapja. 944-ben sikeresen visszafoglalta Northumbriát[3]. Ugyanebben az évben szövetségese, York királya elvesztette a trónját, s Dublinba menekült. Olaf lett Olaf Cuaran néven a dublini király, és ezután innen segítette keresztapját. 945-ben Edmund meghódította Strathclyde-ot, de átadta uralkodói jogait I. Malcolm skót királynak[1][3]. Cserébe megállapodtak, miszerint kölcsönösen támogatják egymást háború esetén[3]. Így Edmund létrehozott egy biztonságos határsávot és békés külpolitikát folytatott Skóciával[3]. Uralkodása idején kezdődött a X. századi kolostori újjáéledés is Angliában[3]. Legismertebb tette, hogy ő nevezte ki Glastonbury apátjává Dunstant[1]. 946-ban tárgyalásra küldte embereit Franciaországba Lajos királyhoz[1] aki Athelstan udvarában nevelkedett[1], de a tárgyalás eredményeit már nem tudhatta meg[1].

Leofa, egy száműzött tolvaj ölte meg Edmundot palotájában[3]. Ünnepségen volt Pucklechurchben, mikor észrevette a tömegben Leofát. Miután megpróbált a tolvaj elmenekülni, a király és a tanácsadói elfogták. Edmund és Leofa mindketten meghaltak. A trónon 946 és 955 között öccse, Edred követte.

Mártíromságának történetét Abbo de Fleury írta meg.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k http://www.anglo-saxons.net/hwaet/?do=get&type=person&id=Edmund
  2. ^ a b c d e f g h i j David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 25. oldal
  3. ^ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 146. oldal
  4. Egyes területeken már 957-től uralkodhatott.


Előző uralkodó:
Æthelstan
Wessex királya
939946
Coa King Edmund Ironside.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Essex királya
939946
Essex címere
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Kent királya
939946
Coat of arms of Kent.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Sussex királya
939946
Blason En Sussex.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Mercia királya
939946
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
Æthelstan
Kelet-Anglia királya
939946
Coat of arms of East Anglia.svg
Következő uralkodó:
Eadred
Előző uralkodó:
II. Ragnall
Northumbria királya
944946
Northumbria zászlaja
Következő uralkodó:
Erik