I. Edmund wessexi király
| I. Edmund | |
 | |
| Ragadványneve | Nagyszerű Edmund |
| Wessex királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 939 – 946 | |
| Koronázása | Kingston-upon-Thames 939. november 29. |
| Elődje | Ethelstan |
| Utódja | Edred |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Cerdic-ház |
| Született | 921? Wessex |
| Elhunyt | 946. május 26. (25 évesen) Pucklechurch,[1][2][3] Wessex |
| Nyughelye | Glastonbury apátság,[1][2] Somerset |
| Édesapja | I. Eduárd |
| Édesanyja | Eadgifu[2] |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Edmund témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Eadmund vagy Edmund (921[2][3]/922 – 946. május 26.[1][2][3]), melléknevei: Idősebb, Nagyszerű. 939-től haláláig Anglia királya volt. Rövid, ám eseményekkel teli uralkodása alatt sikerrel harcolt a vikingek ellen Közép-Angliában és Northumbriában.[2]
Idősebb Edward fia és Athelstan féltestvére volt. Ott harcolt bátyja mellett Brunanburghi csatában 937-ben.[1] Athelstan halála után örökölte a trónt. Nem sokkal királlyá koronázását követően több katonai támadást kellett kezelnie. II. Olaf dublini király elfoglalta Northumbriát és bevonult Közép-Angliába[3] (Midlandsbe). Mikor 942-ben meghalt, Edmund visszafoglalta Midlands területét.[3] 943-ban ő lett Olaf yorki király keresztapja. 944-ben sikeresen visszafoglalta Northumbriát.[3] Ugyanebben az évben szövetségese, York királya elvesztette a trónját, s Dublinba menekült. Olaf lett Olaf Cuaran néven a dublini király, és ezután innen segítette keresztapját. 945-ben Edmund meghódította Strathclyde-ot, de átadta uralkodói jogait I. Malcolm skót királynak.[1][3] Cserébe megállapodtak, miszerint kölcsönösen támogatják egymást háború esetén.[3] Így Edmund létrehozott egy biztonságos határsávot és békés külpolitikát folytatott Skóciával.[3] Uralkodása idején kezdődött a X. századi kolostori újjáéledés is Angliában.[3] Legismertebb tette, hogy ő nevezte ki Glastonbury apátjává Dunstant.[1] 946-ban tárgyalásra küldte embereit Franciaországba Lajos királyhoz,[1] aki Athelstan udvarában nevelkedett,[1] de a tárgyalás eredményeit már nem tudhatta meg.[1]
Leofa, egy száműzött tolvaj ölte meg Edmundot palotájában.[3] Ünnepségen volt Pucklechurchben, mikor észrevette a tömegben Leofát. Miután megpróbált a tolvaj elmenekülni, a király és a tanácsadói elfogták. Edmund és Leofa mindketten meghaltak. A trónon 946 és 955 között öccse, Edred követte.
Gyermekei
[szerkesztés]- Edmund első felesége, Shaftesbury-i Szent Ælfgifu[1][2] (†944) két gyermeket szült férjének:
- Második feleségétől, Damerham-i Æthelflæd[1][2] nem született gyermeke.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k http://www.anglo-saxons.net/hwaet/?do=get&type=person&id=Edmund
- ↑ a b c d e f g h i j David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 25. oldal
- ↑ a b c d e f g h i j k Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 146. oldal
- ↑ Egyes területeken már 957-től uralkodhatott.
| Előző uralkodó: Æthelstan |
Következő uralkodó: Eadred |
| Előző uralkodó: Æthelstan |
Következő uralkodó: Eadred |
| Előző uralkodó: Æthelstan |
Következő uralkodó: Eadred |
| Előző uralkodó: Æthelstan |
Következő uralkodó: Eadred |
| Előző uralkodó: Æthelstan |
Következő uralkodó: Eadred |
| Előző uralkodó: Æthelstan |
Következő uralkodó: Eadred |
| Előző uralkodó: II. Ragnall |
Következő uralkodó: Erik |
