Háromkerekű gépkocsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2001:4c4c:222d:ac00:851c:2642:81f3:2c5f (vitalap) 2019. december 9., 19:28-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (j)
Messerschmitt KR200

A háromkerekű gépkocsi általában olcsóbb, mozgékony, kis fordulókör-átmérőjű gépkocsi, amelynél vagy elöl egy, hátul két kerék (mint az oldalkocsi motorkerékpárnál) vagy elöl kettő és hátul egy kerék található. Sportcélokra kivételesen használták (Morgan). Kis áruszállítóként az olasz Vespa (Piaggio) és az angol Robin a legnevezetesebb.
A KRESZ jelenlegi (2017 eleje) szabályai szerint minden háromkerekű motoros jármű vagy segédmotoros kerékpárnak (L2e kategória) vagy motoros tricikli (L5e) kategóriába tartozik.

A három nyomon haladó jármű kanyarban hajlamos „két kerékre állni”; rossz minőségű úton pedig nehezen lehet vele a kátyúkat kikerülgetni.

Történetük

Karl Benznek a világ első autójaként számon tartott autója is háromkerekű volt és számos korai autónak volt csupán három kereke. A háromkerekű járművek gyártása az első világháború utáni években kezdődött, amikor a gyártók keresték és a piac igényelte az egyszerű, olcsó konstrukciókat. Kiemelkedő sporteredményeket is elért az angol Morgan típusú háromkerekű, amelyet J. A. P. gyártmányú motorkerékpár-motor hajtott.

A két világháború közötti gazdasági válság, a vásárlóerő csökkenése és a nyersanyaghiány miatt több háromkerekű jármű jelent meg. Csak egy párat említve: a német Tempo, Thesi, Mops, Hercules, Framo Stromer, valamint a csehszlovák Tatra és a Walter.

A második világháború után újból elkezdték a háromkerekűek gyártását. Erre a döntésre a nyersanyaghiány, gyenge vásárlóerő, és a szerény műszaki háttér kényszeríttette a gyártókat. Ebből a korszakból a német Messerschmitt KR200et, a Heinkel Kabinét és a spanyol Davidot említhetjük meg. A BMW Isetta eredetileg szintén négykerekű autó, aminek közvetlenül egymás mellett helyezkedtek el a hátsó kerekei egy keskeny meghajtott tengelyen, de bizonyos országokban, mint Nagy-Britannia adózási okokból ezt egy meghajtott kerékre változtatták, így ott háromkerekűvé vált. Magyarországon a legismertebb háromkerekű a csehszlovák gyártmányú, mozgássérültek által vásárolható Velorex volt. Ma elsősorban az olasz Piaggio háromkerekű kis áruszállítói vannak nálunk forgalomban.

Manapság is készülnek háromkerekű gépkocsik, de ezek általában vagy koncepciós autók, mint például a Peugeot 20Cup, vagy kis szériás szabadidő autók, amiket rendszerint külön megrendelésre készítenek csak, ilyenek például a Campagna Motors járművei.[1]

A háromkerekű gépkocsik elterjedésének legfőbb akadálya pont a három kerékből adódik, mivel a talajjal csak három ponton kapcsolatban lévő nehezebb jármű sokkal labilisabb, mint a négykerekű, ezért a háromkerekű elrendezés inkább a könnyebb motorkerékpároknál és robogóknál alternatíva.

Jegyzetek

  1. A Campagna Motors honlapja. [2013. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 27.)

Források