Ugrás a tartalomhoz

Három Rózsa Szálló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DanjanBot (vitalap | szerkesztései) 2019. július 12., 08:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ([061] <ref> hibás központozással AWB)
Három Rózsa Szálló
TelepülésMiskolc
CímSzéchenyi István utca (33.)
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Három Rózsa Szálló (Miskolc)
Három Rózsa Szálló
Három Rózsa Szálló
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 47′ 08″48.102458°N 20.785589°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 09″, k. h. 20° 47′ 08″48.102458°N 20.785589°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Három Rózsa Szálló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Három Rózsa Szálló (Grand Hotel) Miskolc régi, már nem szállodaként működő épülete a Széchenyi és a Kazinczy utca sarkán. 2009. március 14-étől védett műemlék.

Adatai

  • KÖH azonosító: 12041
  • Cím: Széchenyi u. 33.
  • Helyrajzi szám: 2490

Története

Miskolc belvárosának két legfrekventáltabb utcájának, a Széchenyi és a Kazinczy utca kereszteződésében, a mai épület helyén mindig is szálloda állt. A diósgyőri koronauradalom 1767-ben épített ötszobás, istállóval és kocsiszínnel, nagy pincével ellátott fogadót ezen a helyen. Neve akkor „Kura” (azaz Kurta) fogadó és korcsma volt, de nem sokkal később megjelent a forrásokban az „uradalmi 3 rózsa” megnevezés is. 1830-ban „jó anyagból, szilárdan épült, zsindelytetős ház”-ként írtak róla. 1840-ben itt szállt meg Kossuth Lajos, aki a szálloda előtt beszédet is mondott az összesereglett emberek előtt, de itt lakott 1851-ben Albrecht főherceg is. Ezután keresztelték el a szállodát Grand Hotelnek.

1872-ben két miskolci polgár, Szabó Gyula és Pilta Miklós vette meg a szállodát 48 000 forintért. Azonnal lebontották, és egy szomszédos telekkel kiegészítve 1878-ra (még a nagy árvíz előtt) felépítették a mai, kétszintes, 40 vendégszobás épületegyüttest. Az akkoriban reprezentatívnak számító szálloda a nevét első bérlőjéről kapta: „Grand Hotel Stögermayer”. A hotel nevezetes lakói közül megemlíthető Ferenc József, aki 1881. szeptember 9–16. között időzött itt, 1888 májusában Rudolf trónörökös, ugyanezen év októberében Edward walesi herceg, a későbbi VII. Eduárd brit király. Az egymást gyors ütemben váltó bérlők mind saját nevet adtak a hotelnek: 1888-ban „Dresdner Szálloda”, 1906-ig „Seper Nagyszálló”, az első világháború előtt „Képes Szálloda” volt a neve. Ezután is gyorsan változtak a bérlők, az éttermeket, kávéházat, sörözőt stb. működtetők, de a sokszobás szállodát nem tudta senki tartósan rentábilisan üzemeltetni. A világháború után Xiffkovics Emil görög származású földbirtokos (görög kereskedők leszármazottja) vásárolta meg, de 1919 novemberében már Friedmann Dávid tulajdona volt, aki felújítást is vállalt.

A gazdasági világválság idején, 1934-ben megszűnt az épület szállodafunkciója. A Felsőmagyarország című helyi lap így számolt be a bérpalotává alakításról: „Fényes fogadások, nagyszerű bankettek, híres bálok és hangversenyek színtere volt a Három Rózsa vendégfogadó, amelyet szállodai minőségében halálra ítélt a gazdasági válság, s pár év múlva senki sem emlékezik rá, milyen fényes, káprázatos múltja volt a sarokbérház elődjének…” Az átalakításokat Menner László tervei alapján végezte el a Katona Lajos és fia cég, és a ház az akkori Miskolc legmodernebb bérháza lett, a földszinten üzleteket alakítottak ki. A boltok bérlői gyakran cserélődtek, de a legismertebb, a Fehér Kígyó Gyógyszertár máig fennmaradt, és ugyancsak régi a sarkon működő, időnként nevet váltó Kazinczy, most Alexandra könyvesbolt, valamint a Kazinczy utcai oldalon az Avas kávéház is. Az épületet 2006 után, a tömbrehabilitáció keretében, Rostás László tervei szerint renoválták.

A Három Rózsa vendégfogadó földszintjén volt Miskolc legrégibb kávéháza. 1968-ban újra megnyították,[1] hosszú évtizedekig működött itt - helyén ma rövidárubolt van.

Képek

Jegyzetek

  1. Újra megnyílt Miskolc legrégibb kávéháza. Népszava. 1968. jún. 13.

Források