Hubert von Herkomer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Vépi (vitalap | szerkesztései) 2016. január 24., 07:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kékítés)
Hubert von Herkomer
Önarcképe 1880 körül
Önarcképe 1880 körül

Született1849. május 26.
Waal, Bajorország
Meghalt1914. március 31. (65 évesen)
Budleigh Salterton
Alkotott18631915
Nemzetiségeangol
A Wikimédia Commons tartalmaz Hubert von Herkomer témájú médiaállományokat.

Hubert von Herkomer (Waal, Bajorország, 1849. május 26.Budleigh Salterton, 1914. március 31.) német származású angol festő.

Élete

Édesapja Waalban volt szentképfaragó. 1851-ben családja Amerikába vándorolt ki, de már 1857-ben visszatért és Southamptonban telepedett le. Miután Herkomer az ottani művészeti iskolán megkezdte tanulmányait, 1865-ben apjával, aki megbízást kapott, hogy Peter Vischer négy evangelistaszobrát fából kifaragja, Münchenbe ment és az ottani akadémián tovább képezte magát. 1866-ban rövid időre a South Kensington iskola növendéke lett, majd visszatért Southamptonba, ahol műveiből kis kiállítást rendezett és rajzokat készített egy élclap számára. 1870-ben Londonba ment, ismeretessé vált a Graphic-be rajzolt illusztrációival és festményeivel is sikert aratott; ilyenek: A pihenés, A kútnál, A vacsora, A sajtos, A fáradtság.

1871-ben az akvarellfestők egyesületébe lépett be. 1873-ban kiállította A nap fáradalmai után, 1874-ben Az erdő, 1875-ben A vadorzó elfogatása című képet. 1878-ban a párizsi világkiállításon nagy érmet nyert Az invaldusok utolsó istentisztelete Chelsea-ben című híres, realisztikus festményével. Ezután következtek: Este (jelenet egy londoni női menedékházból), The Gloom of Idwal (Észak-walesi tájkép), God's shrine, A könyörgők, Ellentétek (angol nők a bajor hegyekben). 1886-ban állította ki Grant kisasszony (a fehér ruhás hölgy) világhírű arcképét. Több női arcképe is hasonlóan népszerű. Legkitűnőbb férfiarcképei: Richard Wagner, Alfred Tennyson, Archibald Forbes, John Rudkin, Stanley, John Richter, stb. képmásai. 1885-től a berlini akadémia tagja és az oxfordi egyetem tanára volt. Ott tartott előadásai közül megjelentek: Hubert H., Etching and mezzotint enraving, Lectures delivered at Oxford (London, 1892).[1]

Galéria

Jegyzetek

  1. V. ö. Courtney, H. his life and work (London, 1892).

Források