Ugrás a tartalomhoz

Hosszú-mező rombarlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2020. október 10., 01:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Hosszú-mező rombarlangja
Hossz? m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság180 m
TelepülésTihany
Földrajzi tájBalaton-felvidék
Típuselsődlegesen hidrotermális
Barlangkataszteri szám4463-514

A Hosszú-mező rombarlangja a Tihanyi-félszigeten, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található üreg. Nem barlang.

Leírás

A szarkádi Hosszú-mező K-i, a Cser-hegy felé emelkedő lankáján levő gejzírkúpban van. Megközelíthető a Belső-tót a Szarkáddal összekötő szekérúton haladva a hosszú-mezői É-i útelágazásig. A Hosszú-mezőre két, egymástól 50–60 m-re levő, nagyjából párhuzamos út vezet. Innen DK felé kell haladni kb. 300 m-t és balra fent a lankán megtalálható a Hosszú-mező rombarlangját rejtő forráskúp.

A barlangrom a kúp D-i oldalában található. A 2,5 m átmérőjű félhenger-szerű képződmény a kúp oldalában, előterében pedig berogyás van. A bemélyedés aljában több mély rés vezet lejtősen a kúp alá. A limonites, meszes hidrokvarcit kőtörmelékben apró hidegvízi borsókövek láthatók. Feltárása talán eredményes lehet. Kis jelentőségű barlangrom.

Előfordul irodalmában Hosszú-mezői-rombarlang (Eszterhás 1997) és Hosszú-mezői rombarlang (Eszterhás 1987) neveken is. 1983-ban volt először Hosszú-mező rombarlangja néven említve az üreg az irodalmában.

Kutatástörténet

1983-ban történt első írásos említése. Ekkor Eszterhás István említette meg, bár valószínűleg régebben ismert üreg. Kordos László 1984-ben megjelent könyvének országos barlanglistájában nem szerepel az üreg neve. 1987-ben Eszterhás István írta le részletesen az üreget. Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4463-as barlangkataszteri területen lévő, tihanyi, ismeretlen méretű Hosszú-mező rombarlangja gejziritben alakult ki és le van fejtve. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kéziratban meg vannak ismételve az 1989-es információk. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a neve az üreggel foglalkozó 8 írás megjelölésével.

Irodalom

További irodalom

  • Eszterhás István: A Tihanyi-félsziget barlangkatasztere. Kézirat. Isztimér, 1984. (A kézirat megtalálható a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.) (Néhány oldallal és fényképpel bővebb, mint az 1987-es nyomtatott változat.)
  • Eszterhás István: A Bakony nemkarsztos barlangjainak genotipusai és kataszteri jegyzéke. Kézirat. Budapest, 1986. Szerződéses munka az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak.

További információk