Ugrás a tartalomhoz

Holtak Világa – A jóslat

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Holtak Világa - A jóslat szócikkből átirányítva)

A Holtak Világa – A jóslat egy 2010-ben megjelent horror-kaland regény. Az Ad Librum kiadó adta ki, szerzői Kuba Richárd és Lengyel Dávid. A könyv a Holtak Világa trilógia első kötete.

Holtak Világa – A jóslat
SzerzőLengyel Dávid
Kuba Richárd
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Témaélőholtak
Műfajhorror, kaland
KövetkezőHoltak Világa – Küzdelem
Kiadás
KiadóAd Librum
Kiadás dátuma2010
ISBNISBN 978-615-5014-99-4
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyarországon az első olyan élőholtakról szóló mű, amit magyar szerző által készült el, ennek megfelelően a regény cselekménye is hazai településeken és színtereken játszódik.

Történet

[szerkesztés]

A történet Nostradamus egyik jóslatán alapszik, miszerint a holtak a második évezred után feltámadnak és a földre pusztulást hoznak. A cselekmény két szálon fut. A múltbéli események központjában egy, a húszas évei elején járó fiú áll, Kozma András. A jelen időben folyó eseményeket Andrássy Bálint tizedes katonatiszt szemszögéből lehet látni. A tizedes egy mentőcsapattal együtt érkezik ki a Kiskőrös mellett elhelyezkedő egykori katonai laktanyához.

A számos zombin és holttesteken kívül csupán egy maroknyi túlélőt találnak, valamint Andrássy tizedes megleli Kozma András naplóját. A naplót olvasva betekintést nyer a kamasz fiatalember megpróbáltatásaiba. Többek között arra is választ kap, hogyan jutottak el az élőholtak Magyarországra, miként lett megszervezve a laktanya óvóhellyé, és milyen szörnyűséges események övezik a helyet.

A regény többségében Kiskőrösön és a mellette található laktanyán játszódik, de főbb helyszíneknek számít még Szeged, Budapest és Kiskunhalas is.

Főbb karakterek

[szerkesztés]
  • Kozma András – Egyetemista, a napló írója
  • Schneider Tamás Krisztián, becenevén Kristály – A főhős legjobb barátja
  • Metzger Andrea
  • Madocsai Szabolcs
  • Andrássy Bálint tizedes - A napló megtalálója
  • Veszprémi Gábor őrvezető
  • Horváth Elemér őrmester

A zombik

[szerkesztés]

A zombikat a regénybeli Jakab Ágoston honvéd lelketleneknek kezdi el nevezni, üres tekintetük és agressziójuk miatt, mivel lelkük már nincs, ezért lelketlenek. A műben a zombik a hagyományos alapokhoz illően emberi hússal táplálkoznak és minden olyan lényre rátámadnak, ami nem tartozik közéjük. A velük közvetlen kapcsolatba kerülő ember maga is zombivá válik hozzávetőlegesen 12 óra leforgása alatt. A zombik ugyanakkor képesek a gyors helyzetváltoztatásra, futásra. Az újkori felfogás szerint lehetséges kialakulásuk egy biológiai fegyvernek, egy vírusnak köszönhető. A vírus csak embereket fertőz meg, de nem alakítja át más szörnyetegekké és nem ruházza fel a megfertőződött embereket semmilyen különleges képességgel.

A fertőzötteknél nagyon lassú természetes biológiai bomlási folyamat figyelhető meg, ami sokkal lassabb az általános emberi test bomlásához képest. A zombik első észlelése az USA-beli St. Petersburgban történik, innét indul ki az egész fertőzés hullám. A vírus viszonylag gyorsan elterjed világszerte, a történet központjában azonban a magyarországi elterjedés van.

Az univerzum tervezett kötetei

[szerkesztés]

A trilógia első kötetét a Holtak Világa – A jóslatot még további két másik is követné Küzdelem és Menedék alcímmel. A folytatások már készülnek.
Jelenleg egy kiegészítő kötet jelent meg a trilógiához, mely a Kozma András naplója címet viseli, és az első kötetből megismert főhős teljes egészében kiadott naplója. Továbbá az univerzumot két független novelláskötet is gyarapítaná, amik a Holtak Világát színesítenék új helyszínekkel és sorsokkal.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Holtak_Világa_–_A_jóslat&oldid=27098461”