Hevesi Simon
Hevesi Simon | |
Élete | |
Született | 1868. március 22. Aszód |
Elhunyt | 1943. február 1. (74 évesen) Budapest |
Iskolái |
|
Pályafutása | |
Iskola/Irányzat | zsidó teológia |
Fontosabb művei | Etika a Talmudban |
Hevesi Simon, született Handler[1] (Aszód, 1868. március 22. – Budapest, 1943. február 1.[2]) magyar–zsidó hittudós teológus és filozófus, rabbi, egyetemi tanár.
Élete
Handler Márk és Rosenberg Julianna fia. Gimnáziumi tanulmányainak felső évfolyamait a Rabbiképző-intézetben végezte. 1892-ben avatták doktorrá 1894. rabbivá. 1894-1897-ig kassai, 1897-1905-ig lugosi rabbi volt. 1905-ben választotta rabbijává a Pesti Izr. Hitközség. Az Országos Rabbiképző Intézet tanára és vezérlő bizottságának tagja, a Magyar-Zsidó Szemle , a Hacófe, a Jabneh homiletikai folyóirat társszerkesztője, az Imit választmányi tagja. A magyar-zsidó társadalmi és kulturális élet egyik vezető egyénisége. Ő alapította meg az OMIKÉ-t, mely vezetése alatt a magyar zsidóság egyik igen jelentős kultúrintézményévé fejlődött. Élénk részt vesz a Mikéfe munkásságában is. 1927-ben a Pesti Izraelita Hitközség akkori vezetősége őt kívánta jelöltetni a felsőház tagságára, de az elektorok Lőw Immánuel szegedi főrabbit választották meg. A hitélet terén kifejtett érdemes munkásságát azzal jutalmazta meg ez után a Pesti Hitközség, hogy vezető főrabbinak nevezte ki. Kiváló hitszónok. Felesége Bródy Janka volt.
Művei
Tudományos és ünnepi cikkei, vallásbölcseleti tanulmányai részben magyar, részben héber nyelven jelentek meg. Jób könyvének problémájáról, Kantról és Majmuni útmutatójáról írt művei a bölcseleti irodalom jelentős alkotásai közé tartoznak.
Főbb művei:
- Sir ha-Sirim (1892);
- Versek. Elbeszélő költemények (1904)
- Jób könyvének problémája (1905);
- Vallástani előkészítő a konfirmáns leányok számára (1914);
- Der Grundgedanke des Buches Hiob. Bp., 1914.
- Etika a Talmudban (Blau Lajossal és Weisz Miksával együtt 1920);
- Kant Immanuel (1925);
- Dalalat Alhairin (1928).
Szerkesztett műve: Magyar zsidó hadi archivum almanachja. 1914–1916. Bp., 1916. Magyar zsidó hadi archivum és O. M. I. K. E. 4°. 158 l.
Fordítása: Jób könyve. Fordította Hevesi (Handler) Simon. (8-r. 70, 1 l.) Lugos, 1904.
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 95205/1905. MNL-OL 30795. mikrofilm 996. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 13. oldal 35. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 120/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- [3]