Hetedik Keretprogram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen BinBot (vitalap | szerkesztései) 2018. március 2., 14:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Az Európai Unió helyesírása, kézi javítás)

A Hetedik Keretprogram vagy teljes nevén Kutatási és Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogram (angol nevének rövidítéseből gyakorlatilag minden nyelven FP7-ként is ismert) az Európai Unió kutatás- és technológiafejlesztési célú finanszírozási programja, mely a 2007–2013 költségvetési időszakot fogja át.[1] A program teljes költségvetése mintegy 50 milliárd euró (az Euratom-keretprogram nélkül), ez az összeg az előző keretprogramnál (FP6) mintegy 41%-kal magasabb (2004. évi árakon).[1] A keretprogram ún. egyedi programokból áll, melyek a különféle kutatási és technológiafejlesztési együttműködések egyes fajtáit más-más módon támogatják. A költségvetés legnagyobb részét, mintegy kétharmadát az Együttműködés egyedi programja használja fel, amely ipari és egyetemi konzorciumok transznacionális projektjei révén előmozdítja az Európában és más partnerországokban folytatott együttműködésen alapuló kutatásokat.[1]

A keretprogram középpontjában a nemzeti vagy európai kutatócsoportok koordinálása, kutatási hálózatok felállítása és az egyéni kutatók mobilitásának növelése áll. A különböző országok kutatócsoportjainak egymáshoz közelítése az európai kutatás felaprózódottságának csökkentését is elősegíti.[1]

Az FP7 alapelve, hogy a programban a világ bármely országából részt vehetnek, de a részvételi eljárások és finanszírozási lehetőségek országtípusonként eltérőek.[1] Az EU tagállamai és társult országai élvezik a legszélesebb jogokat. Emellett a másik fontos csoportot a nemzetközi együttműködő partnerországok alkotják (Oroszország és egyéb kelet-európai és közép-ázsiai államok, fejlődő országok, mediterrán partnerországok, nyugat-balkáni országok), amennyiben EU-tagállamok vagy társult országok konzorciumaiban pályáznak. Az FP7 kifejezetten ösztönzi a harmadik országokkal való együttműködést azzal a céllal, hogy Európa versenyképessége növekedjen, illetve a kölcsönös érdekek és előnyök alapján globális vagy harmadik országokkal közös problémák megoldására irányulnak.

A keretprogram két fő stratégiai célkitűzése:[1]

  • az európai ipar tudományos és technológiai bázisának erősítése,
  • nemzetközi versenyképességének ösztönzése az EU politikáit támogató kutatás előmozdítása mellett.

A program kifejezetten támogatja a kis- és közepes vállalatok (KKV) és egyetemi vagy más kutatóintézetek együttműködését, elősegítve ezzel a KKV-szektor innovációs potenciáljának növelését, illetve az innováció közvetlen és rövid átfutási idejű alkalmazását ebben a szektorban. Emellett az egyes finanszírozási formák lehetőséget biztosítanak innovációt általában végrehajtani szándékozó vállalkozások, közigazgatási vagy kormányzati szervek, transznacionális érdekeltségű kutatási infrastruktúrákat irányító intézmények, harmadik országbeli szervezetek és kutatók, nemzetközi szervezetek, és civil társadalmi szervezetek részvételére is.

Az egyes pályázókat a nemzeti kapcsolattartók (National Contact Point, NCP) segítik a pályázásban és a potenciális együttműködő partnerek megtalálásában.

Az FP7-et 2014-től követő hétéves keretprogram neve Horizon 2020 lesz.[2]

A keretprogram felépítése

A keretprogram egyedi programokból épül fel, melyeket rövid címek azonosítanak (zárójelben az arra fordítható keret):[1]

  • Együttműködés (32413 M€)
  • Ötletek (7510 M€)
  • Emberek (4750 M€)
  • Kapacitások (4097 M€)
  • Nukleáris kutatás (ötéves program, 2,7 Mrd€)

Maga a konkrét finanszírozás ún. munkaprogramok és pályázati felhívások keretében valósul meg. A pályázati felhívások általában adott kutatási terület(ek)re vonatkoznak. Az Együttműködés programján belül tíz kulcsfontosságú tematikus terület van:

  1. egészségügy
  2. élelmiszer, mezőgazdaság, halászat és biotechnológia
  3. információs és kommunikációs technológiák
  4. nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák
  5. energia
  6. környezetvédelem (ideértve az éghajlatváltozást is)
  7. közlekedés (ideértve a repüléstechnikát is)
  8. társadalom-gazdaságtan és humán tudományok
  9. űrkutatás
  10. biztonság.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. a b c d e f g A Hetedik Keretprogramról röviden
  2. [1] A Horizon 2020 honlapja