Heltai Andor
| Heltai Andor | |
.jpg) | |
| Heltai Andor 1927 körül | |
| Született | Heller Andor 1892. május 13. Szamosújvár |
| Elhunyt | 1973. november 26. (81 évesen) Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Várady Rózsa Heltai Nándor |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heltai Andor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heltai Andor, Heltai András Andor, 1902-ig Heller[1] (Szamosújvár, 1892. május 13. – Budapest, 1973. november 26.)[2] színész.
Életútja
Atyja Heltai Nándor, színész, az Országos Színészegyesület Irodalmi Ügynökségének igazgatója, anyja Várady Rózsa, színésznő volt. Már kisgyermekkorában megmutatkozott benne színészi tehetsége. Sok gyermekszerepet játszott, mint a Rip van Winklé-ben a kis Alicet, később Adrient, a Katona történetében a kis leányt, a Lowoodi árvában szintén a kis leányt, a Sasokban a kis inasgyereket, a Vigécekben a suszter inast, A cigánybáróban az a kis cigánygyerek volt, aki Zsupántól ellopja a pénzes zacskókat. Tanulmányait a székelyudvarhelyi gimnáziumban kezdte, később Budapesten érettségizett. Egy évig jogászkodott, azután beiratkozott az Országos Színészegyesület iskolájába. Itt csak egy évet töltött és elszerződött Mezei Kálmán társulatához (Sátoraljaújhely, Eperjes, stb.). Egy évi működése után kitört az első világháború és bevonult katonának. A Zuravno - Molodincei ütközetben orosz hadifogságba esett és 3 és félévet sínylődött hadifogságban, míg 1918 augusztusában sikerült végre hazaszöknie. Színészi működését Budapesten folytatta a Várszínházban, Komjáthy János igazgatása alatt, onnan Debrecenbe szerződött, Kardoss Géza igazgatóhoz. Azután ismét Budapestre, a Művész Színpadhoz, végül a Blaha Lujza és Andrássy-úti színházaknak volt tagja. 1928-ban a berlini UFA filmgyár Magyar Rapszódia című filmjében szerepelt. 1930-ban a Bethlen-téri Színpad tagja volt. 1932-ben a Révay utcai Pesti Színház, 1945 után a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Halálát daganatos senyvesség okozta.
Magánélete
1934. július 7-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Stephány Erzsébet Xavér Rózsát,[3] akitől 1938-ban elvált.[4] 1943-ban Kubicsek Etelkával kötött Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.
Főbb színházi szerepei
- Mérő (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
- Főpincér (Kemény Egon: Valahol Délen)
- Phylocomus (Offenbach: Szép Heléna)
- Öreg vadász (Miljutyin: Nyugtalan boldogság)
- Fogadós (Kerekes János: Kard és szerelem)
Filmszerepei
- Csókolj meg, édes! - Hány óra Zsuzsi? című epizód (1932) - cigányprímás
- A sárga csikó (1936) - cigányprímás
- Mária nővér (1936) - cigányprímás
- Torockói menyasszony (1937) - klarinétos cigányzenész
- A férfi mind őrült (1937) - cigányzenekar tagja
- Viki (1937) - Marci, prímás
- Hotel Kikelet (1937) - cigányzenész
- Mámi (1937) - cigányzenész
- A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937, magyar-német-osztrák) - cigányprímás
- Fehérvári huszárok (1938) - cigányzenész
- Magyar feltámadás (1938-39)
- Dankó Pista (1940) - kocsmai cigányzenész
- Rózsafabot (1940)
Jegyzetek
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 136680/1902. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 865. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 18. oldal 33. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 3624/1973. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 814/1934. folyószáma alatt.
- ↑ A budapesti kir. tszék. 35594/1938/3. sz. ítélete.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Hangosfilm
További információk
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
