Havas István (költő)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Havas István (egyértelműsítő lap).
Havas István
SzületettHlavacsek István
1873. március 12.
Csárad
Elhunyt1952. november 1. (79 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségefőtitkár (1933–)
Sablon • Wikidata • Segítség

Havas István, Hlavacsek (Csárad,[2] Bars vármegye, 1873. március 12. – Budapest, 1952. november 1.)[3] tanító, költő és író, a Petőfi Társaság tagja.

Életrajza[szerkesztés]

Havas István 1873. március 12-én született a Bars vármegyei Csárádon, Hlavacsek József és Szirocsek Amália fiaként. Apja szintén falusi tanító volt, 1885-ben meghalt. Az édesanya, hogy négy fiát iskoláztathassa, Lévára költözött. Havas itt tanult a gimnáziumban és segítségére volt magának és a családnak. 15 éves korában átlépett a lévai tanítóképzőbe. 1892-ben nyert tanítói oklevelet és ekkor került a Galgóczy-családhoz nevelőnek Zsélybe (Nógrád megye). Két évi nevelősködés után Ürömön (Pest megye) nyert tanítói állást. 1897-ben Hlavacsek családi nevét Havasra változtatta.[4] 1899. február 11-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött a nála négy évvel idősebb Relle Máriával, Relle János és Günther Erzsébet lányával.[5]

Mint budapesti polgári iskolai igazgató évtizedeken át vezető szerepet vitt a főváros oktatásügyében. Pósa Lajossal írt magyar olvasókönyveit magas irodalmi színvonal jellemezte. Versei, elbeszélései mellett fordításai is ismertek. 1936-ban lefordította Lenau verseit is.

1933-ban a Petőfi Társaság főtitkára, majd 1938-ban alelnöke lett. 1938-ban megkapta a Petőfi Társaság lírai nagydíját is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[6] Halálát agyi érelmeszesedés, aggkori gyengeség okozta.

Főbb munkái[szerkesztés]

Verseskötetei[szerkesztés]

  • Útban (1895)
  • Válogatott versek, (1891-1931)
  • Nyírfakisasszony, (költői elbeszélés)
  • Versek (Budapest, 1918)
  • Városok városa (versek Budapestről, 1934)
  • Kövek, virágok, emberek (1938)

Elbeszélő munkái[szerkesztés]

  • Az ivadék
  • Van értelme az életnek
  • Töretlen úton
  • A császár óbestere
  • Opálgyűrű
  • Koncz Márton
  • Csipkerózsák
  • Magyar hegedű
  • A négy szobor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
  2. ↑ A névváltoztatási karton szerint születési helye Némethi.
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 869/1952. folyószáma alatt.
  4. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 34368/1897. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 557. kép 2. karton, Névváltoztatási kimutatások 1897. év 9. oldal 4. sor
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp VII. ker. állami házassági akv. 142/1899. folyószáma alatt.
  6. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • A Petőfi-Társaság ötven esztendeje 1876-1926. Fel. szerk. Sas Ede. Szerk. biz. Császár Elemér, Lampérth Géza, Petri Mór. Bp., Petőfi-Társaság, 1926.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
  • Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Havas_István_(költő)&oldid=25578462”