Hírszerző Közösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hírszerző Közösség
US Intelligence Community, IC
United States Intelligence Community Seal.svg
Az IC címere

Mottó Committed to Excellence in Defense of the Nation
Alapítva 1981. december 4.
Székhely Joint Base Anacostia-Bolling, Washington, D.C[1]
Nyelvek angol
Vezető James R. Clapper

Az Egyesült Államok Hírszerző Közössége (US Intelligence Community, IC) az Amerikai Egyesült Államok 17 kormányzati hírszerző titkosszolgálatának föderációja, amelyek különböző alárendeltségi kapcsolatokban, de hasonlóképpen az Egyesült Államok külpolitikájának és nemzetbiztonságának létfontosságú adatokat gyűjtenek, elemeznek és továbbítanak a felhasználókhoz. Az IC vezetője a Nemzeti Hírszerzési Igazgató (Director of National Intelligence, DNI), aki közvetlenül az Egyesült Államok elnökének alárendeltségében dolgozik.

A kifejezés eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Walter Bedell Smith altábornagy vezettte be az "Intelligence Community" kifejezés használatát az 1950-1953 közötti időszakban, amikor a Director of Central Intelligence posztját töltötte be.[2]

Feladatai, szervezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Közösség működését a Ronald Reagan elnök által 1981. december 4-én aláírt elnöki rendelet (Executive Order 12333) szabályozza.[3] Eszerint fő feladata biztosítani az Egyesült Államok elnökének és a Nemzetbiztonsági Tanácsnak a külügyi, védelmi és gazdaságpolitika irányításához, a döntések előkészítéséhez szükséges információkat.[4]

Az adatgyűjtés és feldolgozás mellett fontos feladat az eredmények, a „termékek” megfelelő, használható formába öntése a „fogyasztók”, a legkülönbözőbb szinteken tevékenykedő döntéshozók számára, kezdve a harctéri parancsnokoktól egészen az Egyesült Államok elnökéig. További fontos tevékenység a hírszerzési folyamatok és információk biztonságának védelme, azaz az ellenséges hírszerzéssel szembeni elhárítás is.[5]

A Hírszerző Közösség igazgatóját (Director of National Intelligence, DNI, a nemzeti hírszerzés igazgatója) az Egyesült Államok elnöke nevezi ki. Az igazgató az elnök első számú hírszerzési tanácsadója és a Szenátusnak is tartozik beszámolási kötelezettséggel. Kiemelkedő fontosságú (bár kevéssé hangoztatott) feladata a számos, különböző alárendeltségű, különböző jellegű, szükségszerűen párhuzamosságokkal működő szolgálat tevékenységének összehangolása a hatékonyság érdekében.[4] Az ügynökségek közötti együttműködés korábban sok akadályba ütközött szervezet-szociológiai és biztonsági okokból. Az IC nagy erőfeszítéseket tesz ezeknek a nehézségeknek a leküzdésére technológiai, strukturális, eljárási és „kulturális” téren egyaránt. Egy érdekes kezdeményezés az Intellipedia nevű wiki, aminek révén enciklopédikus jellegű hírszerzési információkat tudnak megosztani egymással. Ezenkívül egy sor szervezetet hoztak létre kimondottan az információáramlás meggyorsítására, mint maga az Office of the Director of National Intelligence, a National Counterterrorism Center, a National Intelligence Centers, a Program Manager Information Sharing Environment, és az Information Sharing Council. Mindehhez a jogi és politikai kereteket új törvények és elnöki rendeletek teremtették meg, mint az Intelligence Reform and Terrorism Prevention Act of 2004, és a 2005-ben elfogadott Nemzeti Hírszerzési Stratégia.

Az igazgató gyűjti (DNI) össze a hírszerző szervezetek éves költségvetési igényeit és azokat ő terjeszti elő a döntéshozók számára. Az igazgató és a Hírszerző Közösség munkáját a Nemzeti Hírszerző Tanács segíti.[4]

A Hírszerző Közösség tagszervezetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hírszerző Közösség tagjainak címerei

Az IC-nek 17 tagja van (elemeknek is nevezik őket), a legtöbbjük az Egyesült Államok központi kormányzatának hivatalai. Az IC vezetője a Director of National Intelligence, akinek a hivatala, az Office of the Director of National Intelligence maga is tagja a Hírszerző Közösségnek. További tagszervezetek, minisztériumi alárendeltségük szerint:

Törvényességi felügyelete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hírszerző Közösség és vele együtt az Egyesült Államok teljes hírszerző tevékenységének törvényességi felügyeletét a végrehajtó hatalom részéről elsődlegesen az elnök hírszerzési tanácsadó testülete, (President's Foreign Intelligence Advisory Board), a Hírszerző Közösség Egyesült Tanácsa (Joint Intelligence Community Council), a Főfelügyelői Hivatal (Office of the Inspector General), valamint az Igazgatási és Költségvetési Hivatal (Office of Management and Budget) biztosítja. (A két utóbbi szervezet az amerikai szövetségi kormányzat minden szintjén megtalálható, az adott egységhez rendelt ellenőrző hivatal.) A kétkamarás törvényhozás, azaz az Egyesült Államok Kongresszusa részéről a törvényességi felügyeletet a Képviselőház és a Szenátus részéről egy-egy állandó bizottság látja el.

Költségvetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államok hírszerzési költségvetésének végösszegét az úgynevezett 9/11 bizottság tevékenysége nyomán elfogadott törvény alapján 2006 óta nyilvánosságra kell hozni. Ezt az adatot 2005-ben szakértők mintegy 45 milliárd USD-ra becsülték.[7] A nyilvánosságra hozott főösszeg 2006-ban 40,9 milliárd USD,[8] 2007-ben 43,5 milliárd USD,[9] 2008-ban 47,5 milliárd USD,[10] 2009-ben 49,8 milliárd USD,[11] 2010-ben 53,1 milliárd USD,[12] és 2012-ben 53,9 milliárd USD volt.[13]

A költségvetés minden további részlete szigorúan titkos maradt. Edward Snowden leleplezései nyomán azonban a Washington Post 2013 augusztusában részletes oknyomozó cikket közölt a Hírszerző Közösség egyes nagy tagszervezeteinek költségvetéséről, és azok belső megoszlásáról. Eszerint az Egyesült Államok hírszerző szerveinek együttes költségvetése 2013-ban 52,6 milliárd USD volt. Az alábbi táblázatok az öt legnagyobb ügynökség adatait tartalmazzák.[14](Adatok milliárd USD-ban)

A szervezet neve Igazgatási és fenntartási költségek
(Management and support)
Adatbeszerzés
(Data collection)
Adatfeldolgozás
és értékelés
(Data processing and exploitation)
Adatelemzés
(Data analysis)
Összesen
CIA.svg Central Intelligence Agency 01,8 11,50 0,387 1,10 14,787
National Security Agency.svg National Security Agency 05,2 02,50 1,60 1,50 10,80
US-NationalReconnaissanceOffice-Seal.svg National Reconnaissance Program 01,8 06,00 2,50 10,30
US-NationalGeospatialIntelligenceAgency-2008Seal.svg National Geospatial-Intelligence Program 02,0 00,537 1,40 0,973 04,910
US Defense Intelligence Agency (DIA) seal.png General Defense Intelligence Program 01,7 01,30 0,228 1,20 04,428
Összesen 12,5 21,837 6,115 4,773 45,225

Amerikai hírszerző tevékenység a Hírszerző Közösségen túl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A The Washington Post 2010-es adatai szerint az Egyesült Államokban 1271 kormányhivatal és 1931 magánvállalat foglalkozott 10 000 helyszínen hírszerzési, terrorelhárítási, belbiztonsági tevékenységgel és összesen 854 000 olyan embert alkalmaztak, akik jogosultak voltak szigorúan titkos adatokhoz való hozzáférésre.[15] Az Office of the Director of National Intelligence 2008-as elemzése szerint pedig a Hírszerző Közösség összes dolgozójának 29%-a volt külső szerződéses alkalmazott, és őrájuk fordították az összes személyi költség 49%-át.[16]

A Hírszerző Közösségen kívül az Egyesült Államokban működnek továbbá igen jelentős más titkosszolgálatok, amelyeknek nem kimondottan hírszerző, hanem elsősorban védelmi, elhárító jellegű feladatai vannak. Ilyen elsősorban az FBI, aminek csak egy ágazata tagja az IC-nek, valamint a United States Secret Service, ami elsősorban az elnök biztonságáért felelős, de számos más feladatot is ellát.

Titoktartás és a nyilvánosságra került adatok megbízhatósága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sikeres kémkedés előfeltétele a szigorú titoktartás. A hírszerző szervezetek munkájára, a nyilvánossággal való kapcsolatukra jellemző adataik, információik rendkívül fegyelmezett és szűkös megosztása.

A Hírszerző Közösség az amerikai hagyományoknak megfelelően egy fokkal nyitottabb, mint más országok szolgálatai, különösen a keleti országokban, de a róluk és tagszervezeteikről nyilvánosságra került adatok így is szűkösek, szórványosak és gyakran ellentmondásosak.

A amerikai szolgálatok tevékenységének óriási kiterjedtsége, a résztvevő személyek nagy száma miatt a 2010-es években a WikiLeaks hatalmas adattömeghez jutott, amit az oknyomozó újságírók alaposan feldolgoztak. Arra is számítani kell azonban, hogy a nyilvánosságra került legérzékenyebb adatokat, tényeket, éppen a lelepleződés miatt, a szervezetek a kárelhárítás során folyamatosan megváltoztatják.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Locations
  2. Michael Warner; Kenneth McDonald: US Intelligence Community Reform Studies Since 1947. CIA. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  3. Executive Order 12333. Cia.gov. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
  4. ^ a b c Hajma 43. oldal
  5. Rosenbach, Eric, and Aki J. Peritz: Confrontation or Collaboration? Congress and the Intelligence Community (PDF). Belfer Center for Science and International Affairs, Harvard Kennedy School, 2009. június 12. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  6. Seventeen Agencies and Organizations United Under One Goal
  7. Hajma 43. oldal
  8. Hacket, John F.: FY2006 National Intelligence Program Budget, 10-28-10. Office of the Director of National Intelligence, 2010. október 28. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  9. DNI Releases Budget Figure for 2007 National Intelligence Program (PDF). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  10. DNI Releases Budget Figure for 2008 National Intelligence Program (PDF). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  11. DNI Releases Budget Figure for 2009 National Intelligence Program (PDF). (Hozzáférés: 2013. június 15.)
  12. DNI Releases Budget Figure for 2010 National Intelligence Program. Office of the Director of National Intelligence, 2010. október 28. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  13. DNI Releases FY 2012 Appropriated Budget Figure. Dni.gov (2012-10-30). Retrieved on 2013-08-16.
  14. Washington Post
  15. Dana Priest and William M Arkin: A hidden world, growing beyond control. The Washington Post, 2010. július 19
  16. Priest, Dana. Top Secret America: The Rise of the New American Security State. Little, Brown and Company (2011). ISBN 0-316-18221-4 

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hajma: Hajma Lajos: Az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálatai. In Dr. Héjja István (ed): Külföldi hírszerző és biztonsági szolgálatok (egyetemi tankönyv). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 2007.  
  • Washington Post: The Black Budget (angol nyelven). Washington Post, 2013. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. május 29.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hírszerző Közösség témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]