Házilégy
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nőstény példány |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Musca domestica Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Házilégy témájú médiaállományokat. |
A házilégy (Musca domestica) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, ezen belül a rövidcsápú kétszárnyúak (Brachycera) alrendjéhez és az igazi legyek (Muscidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A házilégy a sarkvidékek legtávolabbi pontjain kívül a világon mindenhol honos. A kiirtására irányuló kísérletek nem jártak eredménnyel. Továbbra is nagy tömegben fordul elő, főleg azokon a területeken, ahol rosszak a higiéniai viszonyok.
Alfajai [szerkesztés]
- Musca domestica domestica
- Musca domestica vicina
Megjelenése [szerkesztés]
A kifejlett házilégy hossza 6-9 milliméter. A tor fekete, a potroh barna. Egy pár repülőszárnya van; hátulsó pár szárnya billérré, kis rezgővé alakult, ezek segítségével tud zümmögni és repülés közben manőverezni.[1] Nagy összetett szeme lehet barna vagy szürke. Szájszerve tapogatópárnás nyaló-szívó. Az ízek és szagok érzékelésére szolgáló kemoreceptorok a lábon találhatóak.[1]
Életmódja [szerkesztés]
Az állat magányos lény. A táplálékforrás közelében azonban több állat is összegyűlhet. Tápláléka elsősorban rothadó hús, gyümölcs és állati ürülék. Csücsőrítő, nyaló-szívó szájszervével csak folyékony táplálékot képes fogyasztani.[1] Táplálkozás előtt a légy megnyálazza táplálékát. Mivel az ember táplálékára is rászáll, sok betegséget terjeszt. Egyes becslések szerint ezek száma kb. 30; a legismertebbek ezek közül a tífusz, a kolera és a vérhas.[1]
Szaporodása [szerkesztés]
A párzási időszak az éghajlattól függ. A nőstény légy már 3 napos korában képes petéket rakni. A nőstény legfeljebb 9000 petét tud lerakni, 120-150 petét tartalmazó csomókban. A petecsomókat olyan rothadó anyagokba rakja, amelyek a lárva számára táplálékul szolgálnak. Egy pete körülbelül 1 milliméter hosszú. A peték 12-24 óra alatt fejlődnek ki. Ekkor kikelnek a hernyók, és falánkan rávetik magukat a táplálékra. A kikelés után 3-4 nappal a hernyók bebábozódnak, és kemény, hordó formájú hüvely képződik. A fiatal légy, amikor kiszabadul a tokból, még nem teljesen kifejlett.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- ^ a b c d Winkler Róbert: Nagyvárosi természetbúvár, Budapest: Tericum, 2005 ISBN 9638453605
