Ugrás a tartalomhoz

Görbecsőrű gezerigó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Porrima (vitalap | szerkesztései) 2020. február 13., 12:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Rendszerezése: 1 link egyértelműsítés)
Görbecsőrű gezerigó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Gezerigófélék (Mimidae)
Nem: Toxostoma
Faj: T. curvirostre
Tudományos név
Toxostoma curvirostre
(Swainson, 1827)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Görbecsőrű gezerigó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Görbecsőrű gezerigó témájú médiaállományokat és Görbecsőrű gezerigó témájú kategóriát.

A görbecsőrű gezerigó (Toxostoma curvirostre) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a gezerigófélék (Mimidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt William John Swainson angol ornitológus írta le 1827-ben, az Orpheus nembe Orpheus curvirostris néven.[3]

Alfajai

  • Toxostoma curvirostre celsum R. T. Moore, 1941
  • Toxostoma curvirostre curvirostre (Swainson, 1827)
  • Toxostoma curvirostre insularum van Rossem, 1930
  • Toxostoma curvirostre maculatum (Nelson, 1900)
  • Toxostoma curvirostre oberholseri Law, 1928
  • Toxostoma curvirostre occidentale (Ridgway, 1882)
  • Toxostoma curvirostre palmeri (Coues, 1872)[2]

Előfordulása

Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén, valamint Mexikó területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi sivatagok, szubtrópusi vagy trópusi füves puszták és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 25,5-28 centiméter, testtömege 67–90,5 gramm,[3] szárnyfesztávolsága 34 centiméter. Görbe csőre, narancssárga szeme és hosszú farka van.

Életmódja

Rovarokkal, kaktuszok virágaival és gyümölcseivel táplálkozik.

Szaporodása

Fészekalja 3-5 tojásból áll.

Fészke, tojásokkal és fiókával

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 10.)

Források

További információk