Gérard Philipe
Gérard Philipe | |
A varsói Nemzeti Színházban | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Gérard Philip |
Született | 1922. december 4. Cannes, Franciaország |
Elhunyt | 1959. november 25. (36 évesen) Párizs, Franciaország |
Sírhely | Cemetery of Ramatuelle |
Nemzetiség | francia |
Házastársa | Anne Nicole Navaux (1951–1959) |
Élettárs | María Casares |
Gyermekei | Anne-Marie Philipe |
Iskolái |
|
További díjak | Tiszteletbeli César (1990) |
Gérard Philipe IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gérard Philipe témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gérard Philipe (születési neve: Philip) (Cannes, 1922. december 4. – Párizs, 1959. november 25.) francia színész, az 1950-es évek legismertebb európai filmszínésze, rövid élete alatt 34 filmben szerepelt.
Élete
Anyai ágon cseh származású. Apja Marcel Philip, anyja Marie Elisa Vilette. Jogásznak készült, Marc Allégret figyelt fel a jóképű fiatalemberre és hívta a színházba. Nizzában a Caligula című darabban lépett először színpadra, 1942-ben. Az 1943–44-es években a párizsi konzervatóriumban tanult J. Walltól színészmesterséget. Lyonban Cloud Dauphin társulatába került, ahol 1951-ben a Cid főszerepét, majd Lorenzacciót alakította. Már 1943-tól játszott filmekben, 1946-ban az első főszerepe Dosztojevszkij: A félkegyelmű Miskin hercege volt. Országosan ismert 1947-ben A test ördöge által lett.
Kamaszos megjelenése igen népszerűvé tette a női nézők körében, de nem skatulyázták be a hősszerelmes szerepébe, minden alakítása hiteles volt, vígjátékban vagy drámában egyaránt.
1951. november 29-én feleségül vette Anne Nicole Navaux-t, két gyermekük született, Anne-Marie (1954. december 21.) és Olivier (1956. február 9.).
A pármai kolostor, a Királylány a feleségem és a Vörös és fekete már egész Európában ismertté tette. 1956-ban filmrendezőként is bemutatkozott, a Till Eulenspiegelt Jean Vilarral közösen rendezte és eljátszotta a főszerepet is. A kor legismertebb rendezőivel dolgozott együtt. Claude Autant-Lara, René Clair, Yves Allegret, Marcel Carné, Julien Duvivier, Roger Vadim és Luis Buñuel kérték fel filmjeikhez. 1959-ben betegen is filmezett, orvosai eltitkolták előle a baj igazi okát, egy héttel 37. születésnapja előtt halt meg, májrákban. A Földközi-tenger mellett fekvő szülőfalujában Ramatuelle-ben temették el.
Franciaországban színházak, iskolák viselik a nevét, és egy filmfesztivál is, Párizsban utcát neveztek el róla.
Filmek
- (1943) A kicsik Quai aux Fleurs-ből – Jérôme Hardy
- (1945) Csillag nélküli ország
- (1946) A félkegyelmű – Miskin herceg
- Schéma d'une identification
- Ouvert pour cause d'inventaire
- (1947) A test ördöge – François Jaubert
- (1948) A pármai kolostor – Fabrice del Dongo
- Egy csinos kis fürdőhely – Pierre
- (1949) Az ördög szépsége – fiatal Faust/ fiatal Mephistopheles
- Tous les chemins mènent à Rome – Gabriel Pégase
- (1950) Elveszett emlékek – Gérard de Narçay
- Körbe-körbe - zűlött gróf
- Les fêtes galantes – narrátor
- (1951) Juliette, vagy az álmok kulcsa – Michel Grandier
- Saint-Louis, ange de la paix – narrátor
- (1952) Királylány a feleségem – Tulipános Fanfan
- A hét főbűn
- Az éjszaka szépei – Claude
- (1953) Vágyakozás – Georges, iszákos orvos
- Egy nap a parkban
- (1954) A kalandor – Mr. Ripois, – André Ripois
- Vörös és fekete – Julien Sorel
- A versailles-i kastély – D'Artagnan
- (1955) A nagy hadgyakorlat – Armant
- A legjobbik rész
- (1955) Ha Párizs mesélni tudna... – Le Trouvère
- (1956) Till Eulenspiegel – Till
- (1957) Tisztes úriház – Octave Mouret
- (1958) Montparnasse 19. – Amedeo Modigliani
- (1958) A játékos – Alekszej Ivanovics
- (1958) Az élet kettesben – Désiré
- (1959) Veszedelmes viszonyok – Vicomte de Valmont[1]
- (1959) El Paóban nő a láz – Ramón Vázquez [* 1]
Megjegyzések
- ↑ La fièvre monte à El Pao – a film forgatása közben a művész meghalt. Szerepét dublőr játszotta tovább, egy-két helyen átírták a forgatókönyvet
Jegyzetek
Források
- Gérard Philipe az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Capua, Michelangelo (2008). Gérard Philipe. Alessandria: Edizioni Falsopiano.
- Sadoul, Georges (1962). Gérard Philipe. Belin: Henschelverlag.