Gyurátz Ferenc

Gyurátz Ferenc
A Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke
Született	1841. április 27. vagy[ 30. ] Alsóbük
Elhunyt	1925. május 3. Pápa
Sírhely	Pápai Alsóvárosi temető
Nemzetiség	magyar
Felekezet	evangélikus kereszténység
Püspökségi ideje 1895 – 1916
Előző püspök Következő püspök Karsay Sándor Kapi Béla
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurátz Ferenc témájú médiaállományokat.

Gyurátz Ferenc (Alsóbük, 1841. április 27. vagy [ 30. ] – Pápa, 1925. május 3.) a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1895-től 1916-ig.

Élete

Tanult Sopronban és 1866. október 8-tól a hallei egyetemen. Erről 1867 nyarán hazatérve, kővágóörsi segédlelkész, 1868-ban beledi, 1872-ben pápai lelkész lett. A kerületi gyámintézet 1887-ben elnökké, a dunántúli egyházkerület ugyanakkor főjegyzővé, a veszprémi egyházmegye 1893-ban esperessé választotta. Végre 1895 őszén püspökévé tette az egyházkerület, mint ilyen 1896-ban elnöke lett a Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak, melynek kezdettől fogva választmányi tagja volt. Miután pedig az elnökségről lemondott, 1907-ben ismét belépett a választmányba. Tagja volt a budapesti első zsinatnak, választás útján, a másodiknak hivatalból, s ez utóbbinak alelnöke is. 1916-ban nyugalomba vonult mind a püspökségről mind a lelkészségről.

Munkássága

Az irodalom terén is tevékeny munkásságot fejtett ki. Cikkei, agendái és prédikációi a P. E. I. L.-ben a Protestáns Papban, a Baldauf-Mesterházy féle Vigasztalások könyvében, a Czékus-Karsay féle Agendában s a pápai egyház általa 1875-től rendszeresen közzétett Évkönyveiben jelentek meg, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság közgyűléseit megnyitó beszédei pedig azok Emlékkönyveiben.

Művei

• Emlékbeszéd Deák F'erencz gyászünnepén. Pápa, 1876.
• A szabadkőművességről. (Pápa, 1886.)
• A hit oltára. (Budapest, 1887.) (II. kiad. uo. 1894.).
• Luther Márton. Életrajz. (Pápa, 1888.)
• Kézi agenda. Templomi és halotti imák szertartási beszédekkel. Lelkészi használatra. (Uo. 1889.) (III. kiad. 1916.)
• Gyászemléklapok. Kiadta a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület kegyelete jeléül néhai Alsó-Káldi Gyula felügyelőjének emlékére. Pápa, 1889.
• Gusztáv Adolf svéd király élete. (Uo. 1892.)
• Lelki vezér. (Uo. 1894.)
• Hősök kora. (Uo. 1911.)
• A nő. Hivatása, helyzete a multban és korunkban (Uo. 1917.)
• továbbá azok az alkalmi dolgozatai, melyeket Deák Ferenc, majd Rudolf gyászünnepén, Zsedényi Ede emlékére (1879), Káldy Gyula elhunytakor (1889), Radó Kálmán felügyelői beiktatásán (1889), a millenniumkor, a zsolnai zsinat háromszáz éves emlékünnepén (1910), Gusztáv Adolf születésének háromszáz éves fordulóján (1894) és a szentgotthárdi templom felavatásán (1913) mondott el.

Irodalom

• Payr Sándor: Gy. F. életrajza (1931)

Források

• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Budapest, Evangélikus Sajtóosztály, 2002.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Sturm-féle országgyűlési almanach 1910-1915. Szerk. Végváry Ferenc és Zimmer Ferenc. Budapest, [1910]., Pázmáneum ny.
• Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. [Pápa], Pápai Művelődéstörténeti Társaság, 1997.
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
• Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolg., bőv. kiad. 1927.