Gyalog (sakk)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A gyalog a sakk-készlet leggyengébb és egyben legszámosabb bábuja, amely éppen ezért meghatározza a sakkjátszma jellegét és az állás szerkezetét. A játékban a tisztektől eltérően a gyalog – a katonai analógia szerint – a gyalogságot képviseli. Mindkét játékos 8 gyaloggal kezdi a játszmát, amelyek a játékos felől nézve a 2. soron állnak. A sakklejegyzés szerint a világos gyalogok az a2, b2, ..., h2 mezőkön, a sötét gyalogok az a7, b7, ..., h7 mezőkön helyezkednek el a játszma elején.

A gyalogokat megkülönböztethetjük azon vonal szerint, amelyen állnak. Így beszélhetünk „világos c-gyalog”-járól vagy „sötét h-gyalog”-járól. Ritkábban a gyalogokat a nyitóállásban mögöttük levő tisztek szerint különböztetjük meg, tehát a „c-gyalog” helyett „vezéroldali futógyalog”-ot is mondhatunk. A megnyitások két nagy kategóriáját is szokták régebben „királygyalog megnyitás”-nak és „vezérgyalog megnyitás”-nak nevezni.

A közfelfogás szerint nem tartozik a figurák közé, bár a hivatalos sakkszabályokban nincs ilyen megkülönböztetés. A sakk-készletben a gyalog a legkisebb méretű, alapesetben más megkülönböztető jellegzetessége nincs. Más magyar elnevezése: paraszt vagy pór.

Mozgása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sakk kezdőállásában mindkét játékosnak 8 gyalogja van, amelyek a játékos felől nézve a 2. soron helyezkednek el, vagyis világosnak az a2-b2-…-h2 mezőkön, sötétnek az a7-b7-…-h7 mezőkön. A gyalogok csak előre léphetnek, azaz a függőleges vonalakon az ellenfél térfele felé egy, vagy a kezdőállásból két mezőt.

Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
A gyalogok elhelyezkedése a kezdőállásban.
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
A gyalog mozgása. A gyalog az előtte levő mezőre léphet. A kezdővonalról lehetősége van kettőt is előrelépni.


Ütés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más báboktól eltérően, a gyalog nem arra üt, amerre „normálisan” lép. A gyalog átlósan előre, jobbra vagy balra ütheti az ellenséges figurákat. A bal oldalon levő ábrán a világos gyalog a sötét bástyát vagy a huszárt ütheti le, de nem ütheti a d6-on álló futót, amely leblokkolja előrehaladását.

Jóval szokatlanabb az en passant ütés. Ez akkor fordul elő, ha az egyik játékos gyalogja a saját kezdőállásához képest a felezővonalon túl következő soron áll (ez a világossal játszó számára az 5., sötét számára a 4. sor). Ha egy ilyen állásban az ellenfél gyalogja a jobbra, vagy a balra lévő oszlopon alapállásából (tehát a 7., illetve a 2. sorról) kettőt lép előre - azaz kikerüli az előretolt gyalog ütési mezőjét -, akkor leüthető, ugyanúgy, mintha csak egyet lépett volna előre. Ez az egyetlen lépés a sakkban, amikor az ütés úgy történik, hogy az ütő bábu nem a kiütött bábu helyére lép (hanem mögé). Az en passant ütésre csak a kettős gyaloglépés megtétele után van lehetősége a másik félnek, ha nem használja ki, akkor a továbbiakban már nincs erre módja.

Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
A d5-ön álló fehér gyalog ütheti a sötét bástyát c6-on és a sötét huszár e6-on.
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
En passant ütés, amely a sötét gyalog c7-ről c5-re lépésével vált lehetővé. A világos gyalog a c6-ra léphet, miközben leüti a sötét gyalogot.


Átalakulás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyalog, ha eléri a 8. sort (az ellenfél 1. sorát) a játékos döntése szerinti figurává, vezérré, bástyává, futóvá vagy huszárrá alakul át. Az átalakulás azonnal, 8. sorra érkezés lépésében megtörténik.

Nemcsak a már leütött figurák közül választhat a játékos az átalakuláskor, így szélsőséges esetben előfordulhat, hogy akár 10 egyforma bástya, futó vagy huszár, illetve 9 vezér van a táblán. Ilyen extrém eset a gyakorlatban persze nem fordul elő, az is ritka, ami José Raúl Capablanca és Alekszandr Aljechin 1927-es sakkvilágbajnoki páros mérkőzésének 11. játszmájában fordult elő, ahol a játszma végén mindkét félnek 2 vezére volt.[1] Jobb sakk-készletek tartalmaznak pót-vezéreket, ennek hiányában, ha nincs leütött figura, valamivel jelzik az új tiszt meglétét (megfordított bástya például).


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalog (sakk) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sakkfigurák
Chess kdt45.svg király Chess klt45.svg Chess qdt45.svg vezér Chess qlt45.svg Chess rdt45.svg bástya Chess rlt45.svg Chess bdt45.svg futó Chess blt45.svg Chess ndt45.svg huszár Chess nlt45.svg Chess pdt45.svg gyalog Chess plt45.svg