En passant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az en passant (ejtsd: án pászón [ɑŋpʰaˈsɑŋ], franciául „menet közben”, „elhaladóban”) különleges lépés a sakkban, olyan ütés, amelyre akkor kerülhet sor, ha az egyik fél gyalogja kettőt előrelépve kikerülné az ellenfél gyalogjának átlós ütését. Az egyetlen eset a sakkban, amikor egy gyalog nem az átlósan előtte álló, hanem a mellé lépő figurát ütheti ki.

Bár a lépés már évszázadok óta része a sakk szabálykönyvének, a versenyeken nem játszó amatőr sakkjátékosok közül sokan nem ismerik (eltérően a sakk másik különleges lépésétől, a sáncolástól, amelyet alapszinten is ismerni szoktak).

Szemléltető ábrák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő ábrasorozat azt mutatja be, hogy zajlik az en passant.

Kezdő helyzet: sötét következik
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
A sötét gyalog alaphelyzetben van. Ha egyet előrelép f6-ra, a világos gyalog kiütheti.
Sötét lép, világos jön
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Sötét, kikerülve az f6-ot, f7-ről f5-re húzza gyalogját.
Világos lép
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Világos en passant leüti a sötét gyalogot, és f6-ra lép, arra a mezőre, amelyet a sötét gyalog kikerült - mintha sötét f6-ra lépett volna.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

En passant ütésre akkor van lehetősége a játékosnak, ha gyalogja a saját kezdőállásához képest a felezővonalon túl következő soron áll (ez a világossal játszó számára az 5., sötét számára a 4. sor). Ha egy ilyen állásban az ellenfél gyalogja a jobbra vagy a balra lévő vonalon alapállásából (tehát a 7., illetve a 2. sorról) kettőt lép előre – azaz áthalad az előretolt gyalog ütési mezőjén –, akkor leüthető, ugyanúgy, mintha csak egyet lépett volna előre. Ez az egyetlen lépés a sakkban, amikor az ütés úgy történik, hogy az ütő bábu nem a kiütött bábu helyére lép, hanem mögé.

Mivel az ütési mezőt átlépő gyalog ugyanúgy kiüthető, mintha ütésbe lépett volna, gyakran előfordul, hogy az alapállású gyalogot emiatt eleve nem is tolják előre. Az en passant helyzetnek a végjátékban is lehet jelentősége, amikor az egyik fél azért nem tud döntetlent elérni, mert olyan gyalogja maradt, amely en passant helyzetbe léphet (és így üthető), szemben az olyan gyaloggal, amelyet ha előrelép az ellenfél valamely figurája blokkol.

Az en passant lépés kiegyenlíti a különböző pozíciójú gyalogok közti erőkülönbséget. Erősebbé teszi a felezővonalon túlra tolt gyalogot, amely azonban innentől már csak egy mezőt léphet, szemben az alapvonalon álló gyalogokkal, amelyeket két mezővel is előrébb lehet tolni.

Az en passant ütés csakis közvetlenül azután húzható meg, hogy az alapállású gyalogot előretolják két mezőt (világos esetében a 4. sorra, sötét esetén az 5. sorra). Ha tehát rögtön nem ütünk en passant ütéssel, a következő lépésben erre már nincsen lehetőség.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]