Huszár (sakk)
A huszár egyike a sakk-készlet hat figurájának, a futóval együtt az egyik könnyűtiszt. Ez utóbbi megnevezés a bástyától és a vezértől (a nehéztisztektől) különbözteti meg.
A sakk-készletben a huszár figura értelemszerűen lóalakot visel. Más magyar elnevezései: csikó, ló. A figura angol neve knight, azaz „lovag”.
Mozgása[szerkesztés]
A sakk kezdőállásában mindkét játékosnak két huszárja van, amelyek a bástya mellett jobbról, illetve balról helyezkednek el. A huszár mozgásmódja különleges: L alakban lép, amely úgy jön ki, hogy 2 mezőt lép jobbra-balra vagy előre-hátra és 1 mezőt erre merőleges irányba. Eltérően a többi figurától, a huszár keresztülléphet (ugorhat) a közbeeső mezőkön.
A huszár lépéslehetőségeit egyedül az korlátozza, ha a tábla szélén vagy a sarokban áll, illetve ha saját figurákkal van körülvéve. Sarokmezőről a huszár üres táblán is mindössze két helyre léphet, míg a centrumban 8-ra. Mozgása sajátosságából adódóan a huszárlépés kiindulási és érkezési mezője mindig ellentétes színű. Ebből következik, hogy az indulási mezővel azonos színű mezőre mindig csak páros, ellenkező színű mezőre csakis páratlan számú lépésben juthat el. Ahhoz, hogy az egyébként roppant fürge huszár egyetlen mezővel arrébb kerüljön, két lépést kell megtennie.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A huszárok helye a kezdőállásban. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A sötét huszár a fekete pöttyel megjelölt mezőkre léphet. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Alkalmazása[szerkesztés]
A huszárt a futóval nagyjából azonos erejűnek szokták tekinteni, különböző állásokban azonban nyilván nem azonos értékűek. Zárt állásokban a huszár nagyobb erőt képviselhet a futónál, nyílt állásban viszont a futó hatótávolsága nagyobb lehet a huszárénál. Nyílt állásban a futópár jóval erősebb a huszárpár vagy huszár-futó kombinációnál. A huszár erejét a gyalog 3-szorosának szokták tartani, a huszár+futó általában erősebb a bástyánál.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Két példa a villára | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A huszár a nehéztiszteknél kisebb játékerejű, ezért ha a játékosnak sikerül huszárját bástyára cserélni, akkor ezzel minőségelőnyhöz jut. Ehhez leggyakrabban a villa kombinációs lehetőséggel juthatunk hozzá: a huszárral egyszerre támadunk egy nehéztisztet és egyben sakkot is adunk, vagy egyszerre támadunk két nehéztisztet. A másik félnek az első esetben a királlyal kell lépnie, a második esetben választania kell, melyik nehéztisztet hagyja ütésben, ily módon a villát adó fél a cserével minőségelőnyhöz jut.
A mattadás egy vagy két huszárral, gyalogok nélkül nem lehetséges, ez elméleti döntetlen helyzet. Ha a gyengébb félnek van még van egy bábuja (általában gyalog), akkor a mattadás elvileg lehetséges, bár nagyon nehéz.
Források[szerkesztés]
| Sakkfigurák | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
király |  |
 |
vezér |  |
 |
bástya |  |
 |
futó |  |
 |
huszár |  |
 |
gyalog |  |
