Bástya (sakk)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bástya, régiesen torony egyike a sakkban használt hat figurának. A legerősebb figura a vezér (vagy hétköznapi nyelven királynő) után. A vezér és a bástya a sakkban a nehéztiszt, a futó és a huszár könnyűtiszt.

Lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bástya egyenes vonalban léphet a sakktáblán minden irányban, kivéve átlósan, amíg akadályba nem ütközik. A játék kezdetekor mindkét játékos két bástyával rendelkezik, amelyek a sakktábla sarkain helyezkednek el és nem lehet velük kezdőlépést tenni, mivel útjukat minden irányban más figurák vagy a sakktábla széle zárja el.

Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
A bástyák helye az induló állásban
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
A világos bástya valamennyi fehér pöttyel jelölt mezőre léphet. A sötét bástya a sötét pöttyökkel jelölt mezőkre léphet, vagy leveheti a világos gyalogot.


A bástya speciális lépése a sáncolás, amikor a királlyal közösen lép (egy játék során mindkét játékos legfeljebb egyszer). A sáncolás során a király két mezőt lép jobbra vagy balra, a bástya pedig átugorva azt, a király melletti mezőre kerül. A király oldali sáncolást nevezzük rövid sáncnak, a vezér oldali sáncolást hosszú sáncnak.

Ha a bástya a lépése során ellenséges bábuba ütközik, azt leveheti a tábláról, és a helyére léphet (ütés). Figyelembe véve, hogy a bástya a vezér után a második legerősebb figura, ezért a bástyával való ütés nagy körültekintést érdemel. A bástyával az alábbi esetekben célszerű az ütés, ha:

  • az ellenséges bábut nem védi másik ellenséges bábu;
  • az ellenséges bábut az ellenfél királya, bástyája vagy vezére védi csak, és az ütést végrehajtó bástyát egy saját figura védi;
  • az ellenséges bábu vagy bástya (csere) vagy vezér (minőségelőny);
  • az ellenséges bábu ütésével a soron következő vagy azt követő lépések után olyan anyagi előnyre tehetünk szert, amely bőségesen kárpótol a bástya értékéért; (cserekombináció)
  • az ellenséges figura ütése után az ellenfél olyan kényszerlépést kénytelen tenni, vagy olyan lépések sorozatát tudja csak lépni, amellyel a mattot nem tudja kivédeni; (mattkombináció)
  • ha az ellenséges bábu ütése egyben mattadást is jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sakkhoz nagyon hasonló középkori satrandzs táblajáték a mai bástyát (harci) szekérnek nevezte, amely a perzsa Rukh szóból (harci szekér) eredhet. A perzsa háborúk során a harci szekerek voltak a legerősebb harci eszközök. A szekerek oldalait úgy készítették el, mintha az kövekkel lett volna megerősítve. Ezzel azt a hatást érték el, hogy az ellenfél kis, mobil építményeknek hihette azokat. A harci szekéren egy vezető ült, és mellette legalább egy, távolra is lőni tudó, íjász kapott helyet. Így funkciója hasonlatos volt a várak lőrésekkel ellátott tornyaira, azzal a különbséggel, hogy a harci szekér mozgásban volt.

Amikor a perzsáktól az olaszok átvették a sakkot, a Rukh szóból keletkezhetett az olasz Rocca (erőd) szó, és a bábunak ez az elnevezése terjedhetett el Európa-szerte az egyes nyelvekre jellemző sajátos változatokban. A különböző nyelvekben használt erőd, torony, bástya vagy vár szavak mindegyikéhez kapcsolódik a sáncolás kifejezés is.

Alkalmazásának stratégiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Relatív értéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bástya gyengébb, mint egy vezér, de két bástya általában erősebb egy vezérnél. A bástya erősebb egy könnyű tisztnél, de két könnyű tiszt általában erősebb egy bástyánál. Ezen állítások természetesen csak önmagukban igazak, a valóságban függ a táblán kialakult állástól is.

Elhelyezése a középjáték során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyitó állásban a bástyák nem tudnak lépni, ezért a játék során először a mellettük álló könnyűtiszteket kell játékba hozni, majd a sáncolás után a két bástya összeköttetését kell megteremteni. A két bástya a játék során egymást védve, egymást erősítve a legerősebb.

A bástyákkal egy nyitott vagy félig nyitott (nem akadályozza saját gyalog) vonal elfoglalására kell törekedni. Ha a nyitott vagy félig nyitott vonal különösen fontos, akkor mindkét bástyát erre a vonalra célszerű elhelyezni (bástyakettőzés). A világos bástyának a hetedik, a sötétnek a második sorra történő behatolása különösen erősnek számít, mivel ezzel támadja a védtelenül hátul álló ellenséges gyalogokat, valamint a királyállást.

Helyezkedése a végjáték során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bástya igazi ereje a végjátékban teljesedik ki, amikor a táblán már kevés bábu található, így mozgástere jóval nagyobb a korábbinál. A végjátékban a bástyának a legjobb helye mindig a gyalog mögött van. Ez érvényes az ellenséges gyalogra, valamint az átváltozásra törekvő saját gyalogra is (Tarrasch-szabály).

A bástya mattadó figura, azaz már egy bástyával (a király segítsége révén) mattot lehet adni az ellenséges királynak. Két bástya már a király támogatása nélkül is mattadásra alkalmas. Ugyanakkor már egy bástya önmagában is mattot tud adni, ha az ellenséges király a saját gyalogjai mögül nem tud kilépni (alapsori matt).

Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Matt két bástyával
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Bástyamatt a király segítségével.
Chess zhor 26.svg
Chess zver 26.svg
a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8
a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7
a6 b6 c6 d6 e6 f6 g6 h6
a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5
a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4
a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3
a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2
a1 b1 c1 d1 e1 f1 g1 h1
Chess zver 26.svg
Chess zhor 26.svg
Alapsori matt


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sakk játék versenyszabályzata 3.3 pont
  • Alburt, Lev (December 2009), "Back to Basics", Chess Life 2009 (12): 44–45
  • Brace, Edward R. (1977), "rook", An Illustrated Dictionary of Chess, Hamlyn Publishing Group, pp. 241–42, ISBN 1-55521-394-4
  • Barden, Leonard (1980), Play Better Chess with Leonard Barden, Octopus Books Limited, p. 10, ISBN 0-7064-0967-1
  • Fine, Reuben; Benko, Pal (2003), Basic Chess Endings (1941) (2nd ed.), McKay, ISBN 0-8129-3493-8
  • Davidson, Henry (1949), A Short History of Chess (1981 paperback), McKay, ISBN 0-679-14550-8
  • Griffiths, Peter (1992), Exploring the Endgame, American Chess Promotions, ISBN 0-939298-83-X
  • Hooper, David; Whyld, Kenneth (1992), "rook", The Oxford Companion to Chess (2nd ed.), Oxford University Press, ISBN 0-19-280049-3
  • Horton, Byrne J. (1959), Dictionary of modern chess, New York: Philosophical Library, p. 175, ISBN 0-8065-0173-1, OCLC 606992
  • Lasker, Emanuel (1947), Lasker's Manual of Chess, David McKay Company, p. 8, ISBN 0-486-20640-8, OCLC 3636924
  • Pandolfini, Bruce (1986), Let's Play Chess, Fireside, ISBN 0-671-61983-7
  • Sunnucks, Anne (1970), "rook, the", The Encyclopaedia of Chess, St. Martins Press, ISBN 978-0-7091-4697-1

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bástya (sakk) témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a bástya címszót a Wikiszótárban!
Sakkfigurák
Chess kdt45.svg király Chess klt45.svg Chess qdt45.svg vezér Chess qlt45.svg Chess rdt45.svg bástya Chess rlt45.svg Chess bdt45.svg futó Chess blt45.svg Chess ndt45.svg huszár Chess nlt45.svg Chess pdt45.svg gyalog Chess plt45.svg