Guibemantis tornieri
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Guibemantis tornieri (Ahl, 1928) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Guibemantis tornieri témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Guibemantis tornieri témájú médiaállományokat és Guibemantis tornieri témájú kategóriát. |
A Guibemantis tornieri a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe aranybékafélék (Mantellidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
Madagaszkár endemikus faja. A sziget keleti részén, Voloinától az Andohahela Nemzeti Parkig, 100–1000 m-es tengerszint feletti magasságban honos.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét Gustav Tornier német zoológus és paleontológus tiszteletére kapta.
Megjelenése[szerkesztés]
Közepes méretű Guibemantis faj. A hímek testhossza 43–49 mm, a nőstényeké 48–49 mm. Háta általában egységesen világosbarna, néha sötétebb foltokkal, és szemei között sötétbarna haránt irányú csíkkal. Homlokrésze feketés. Felső ajkán fehér csík látható. Oldala márványosan barna és fehér mintázat található. Hátsó lábán sötét árnyalatú keresztirányú sáv és egy hosszanti sötét csík húzódik. Hasi oldala fehéres, néhány sötétebb pettyel; a hímek torka élénk fehér. Bőre sima. Orrnyílásai közelebb helyezkednek el orrcsúcsához, mint a szemeihez. Hallószerve jól kivehető, mérete szemének 2/5-e. Mellső lábán alig látható úszóhártya. Ujja végén jól fejlett korongok vannak. Combmirigyei nem láthatók. A hímeknek jól nyújtható, élénk fehér, egyszeres hanghólyagjuk van.[1]
A párzás időszakos vagy állandó pocsolyákban történik. A nőstény egyszerre 40–100 zöldes vagy barnás petét rak le egy csomóba, melyeket pangó víz, pocsolya felett 3–250 cm magasan helyez el. A petecsomó mérete 4–5 cm, egy pete átmérője 2,3 mm. Gyakran különböző fejlődési stádiumban lévő több petecsomót is elhelyez ugyanarra a levélre, ilyen esetben az egyik csomó ebihalai át tudnak menni a másik csomó zselés anyagába. 7 nap elteltével az ebihalak, melyek mérete ekkorra már 9,5–10,5 mm, leesnek az alattuk elhelyezkedő vízbe. A lárvaállapot három hónapig tart. Az átalakul fiatal egyedek mérete 13–14 mm.[2]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Nincs információ arról hogy védett területen előfordul-e. Élőhelyének változásához jól alkalmazkodik.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Glaw, F., and Vences, M. (2007). Field Guide to the Amphibians and Reptiles of Madagascar. Third Edition. Vences and Glaw Verlag, Köln
- ↑ Vences, M. and Cadle, J. (2008). Guibemantis tornieri. In: IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species. www.iucnredlist.org. Downloaded on 01 April 2009
- ↑ Vences, M. and Andreone, F. (2006). Guibemantis tornieri. In: IUCN 2008. 2008 IUCN Red List of Threatened Species. www.iucnredlist.org. Downloaded on 19 April 2020
Források[szerkesztés]
- Ahl, 1928 : Neue Frösche der Gattung Rhacophorus aus Madagaskar. Zoologischer Anzeiger, vol. 75, p. 311-318.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
- ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. április 19.) (angolul)
- A Guibemantis tornieri az Amphibiaweb oldalon
- Amphibian Species of the World 6.0
