Gubacslakó kéreghangya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gubacslakó kéreghangya
Dolgozója oldalnézetben
Dolgozója oldalnézetben
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Bütyköshangyaformák (Myrmicinae)
Nemzetség: Szívhangya-rokonúak (Crematogastrini)
Nem: Kéreghangya (Temnothorax)
Faj: Temnothorax crassispinus
Karavajev, 1926
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gubacslakó kéreghangya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gubacslakó kéreghangya témájú kategóriát.

Dolgozója fölülnézetben

A gubacslakó kéreghangya (Temnothorax crassispinus) a bütyköshangyaformák (Myrmicinae) alcsaládba sorolt szívhangyarokonúak (Crematogastrini) nemzetségben a kéreghangya (Temnothorax) egyik, Magyarországon is honos faja.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában terjedt el Közép-Európától bizonyítottan az Azovi-tenger mellékéig, de lehet, hogy akár az Amur völgyéig is.[1]

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Apró.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Szinte mindig egykirálynős bolyait kevesen lakják; többnyire csak néhány tucat egyed. Épp ezért a boly rendkívül kis helyen elfér: a faj neve is arra utal, hogy rendszerint gubacsban rendezik be (Tartally).

Túlnyomórészt ragadozó. Félfedelesszárnyúakat (Hemiptera) nem látogat, legfeljebb a róluk lecsepegett mézharmatot nyalogatja fel (Lőrinczi).

Nemének több más tagjához hasonlóan szezonálisan többfészkű: nyárra az egyes kolóniák néhány tucat dolgozóból álló kisebb egységekre bomlanak fel. Az egységek külön-külön fészkelőhelyet foglalnak el, ezek egyikében a királynővel. Július közepe és szeptember közepe között, naplemente tájékán repül úgy, hogy az új bolyok alapítása pleometrikus (Lőrinczi) — tehát azt több királynő együttműködve alapítja, de az első dolgozók megjelenése után riválisokká válnak, és a küzdelem végén csak egyikük marad életben.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]