Gubacslakó kéreghangya

Gubacslakó kéreghangya
Dolgozója oldalnézetben
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Alrendág: Fullánkosok (Aculeata) Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea) Család: Hangyák (Formicidae) Alcsalád: Bütyköshangyaformák (Myrmicinae) Nemzetség: Szívhangya-rokonúak (Crematogastrini) Nem: Kéreghangya (Temnothorax) Faj: Temnothorax crassispinus Karavajev, 1926
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gubacslakó kéreghangya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gubacslakó kéreghangya témájú kategóriát.

Dolgozója fölülnézetben

A gubacslakó kéreghangya (Temnothorax crassispinus) a bütyköshangyaformák (Myrmicinae) alcsaládba sorolt szívhangyarokonúak (Crematogastrini) nemzetségben a kéreghangya (Temnothorax) egyik, Magyarországon is honos faja.

Származása, elterjedése

Eurázsiában terjedt el Közép-Európától bizonyítottan az Azovi-tenger mellékéig, de lehet, hogy akár az Amur völgyéig is.

Megjelenése, felépítése

Apró.

Életmódja, élőhelye

Szinte mindig egykirálynős bolyait kevesen lakják; többnyire csak néhány tucat egyed. Épp ezért a boly rendkívül kis helyen elfér: a faj neve is arra utal, hogy rendszerint gubacsban rendezik be (Tartally).

Túlnyomórészt ragadozó. Félfedelesszárnyúakat (Hemiptera) nem látogat, legfeljebb a róluk lecsepegett mézharmatot nyalogatja fel (Lőrinczi).

Nemének több más tagjához hasonlóan szezonálisan többfészkű: nyárra az egyes kolóniák néhány tucat dolgozóból álló kisebb egységekre bomlanak fel. Az egységek külön-külön fészkelőhelyet foglalnak el, ezek egyikében a királynővel. Július közepe és szeptember közepe között, naplemente tájékán repül úgy, hogy az új bolyok alapítása pleometrikus (Lőrinczi) — tehát azt több királynő együttműködve alapítja, de az első dolgozók megjelenése után riválisokká válnak, és a küzdelem végén csak egyikük marad életben.

Források

• Tartally: Tartally András: A hangyatartás legfontosabb praktikái hangyászoktól
• Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
• Lőrinczi: Lőrinczi Gábor: Szubmediterrán erdei hangyaközösségek (Hymenoptera: Formicidae) tér- és időbeli szerveződése