Ugrás a tartalomhoz

Gretzmacher Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen XXLVenom999 (vitalap | szerkesztései) 2020. január 28., 00:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Lőcseiek kategória hozzáadva (a HotCattel))
Gretzmacher Gyula
Született1836. augusztus 19.
Lőcse
Elhunyt1906. január 26. (69 évesen)
Selmecbánya
Foglalkozásabányamérnök
SablonWikidataSegítség

Gretzmacher Gyula (Lőcse, 1836. augusztus 19.Selmecbánya, 1906. január 26.[1]) bányamérnök, technikatörténeti író. Édesapja, Gretzmacher János (1802–1891)[2] hittan tanár volt.

Életpályája

A gimnáziumot Eperjesen, a bányászati akadémiát Selmecbányán végezte el 1856–1859 között. Ezután bányászgyakornok volt 1860-tól. 1862-ben bányatisztjelöltként Bécsbe küldték Rittinger Péter osztálytanácsos mellé, majd Selmecbányára a zúzóművek felügyelőségéhez került. 1865-ben kinevezték a Selmeci Akadémia ábrázoló geometria-építészet tanszékének tanársegédévé, később a bányagéptani, majd a bányaműveléstani tanszék adjunktusává. 1871-ben a szélaknai bányahivatal bányamérnöke lett. 1881-ben kinevezték a szélaknai bányahivatal-főnöki állomásra. 1883-ban újra a Selmeci Akadémia bányaművelés tanára lett. 1904-ben bányászati tanácsadókánt vonult vissza.

Mérnöki feladatait – II. József altárna – kiváló pontossággal végezte, ennek elismeréséért 1879-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Művei

  • Das Grubenunglück in Hodritsch (1879)
  • A salgótarjáni József-akna nevű bányamezőnek kifullasztása (1889)
  • Vetődések nyomozása (1889)

Jegyzetek

Források

További információk