Glottertal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glottertal
Glottertal címere
Glottertal címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
Járás
Irányítószám79286
Körzethívószám07684
RendszámFR
Népesség
Teljes népesség3269 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség106,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület30,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 48° 02′ 55″, k. h. 7° 57′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 55″, k. h. 7° 57′ 18″
Glottertal (Baden-Württemberg)
Glottertal
Glottertal
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Glottertal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Glottertal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Glottertal település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 3269 fő (2022. december 31.).[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1961 és 2022 között
Lakosok száma
2347
2691
2681
2589
2545
2768
2990
3072
3058
3269
1961196719721979198619911998200520112022
Adatok: Wikidata

Története[szerkesztés]

Glottertal 1567-től a napoleoni háborúkig Ausztria és a Habsburg Monarchia része volt. A település bányászata a római időkre vezethető vissza, melyet 1112-ben a Szent Erdélyi Apátság krónikájában említenek meg. A település önkormányzata 1970-ben alakult, négy egykori független falu Unterglottertal, Oberglottertal, Ohrencbach, és Föhrental egyeítésével.

Fekvése[szerkesztés]

A város egy kis völgyben található a Kandel hegységtől dére. A völgy nyugat elé nyílik, ahol a Glotter folyó eléri az Ezt folyót, majd később a Rajnát.

Bányászat[szerkesztés]

Az első régészeti leletek azt igazolják, hogy a településen a római korban vasolvasztással foglalkoztak. Az ezüst bányászata a XI. században kezdődött. A bányászathoz tartozó 15 km hosszú vízi csatorna építése 1284-ben kezdődött, mely jelentősen hozzájárult a bányászathoz. Az ezüst bányászata kisebb léptékben folytatódott, és a 18. században elkezdődött a vas és bárium bányászata. Az utolsó bányákat 1900 előtt bezárták.

A Fekete Erdő klinika[szerkesztés]

Az 1980-as években A klinika című filmsorozat játszódott a településen.[2]

A Glottertalban álló Carlsbau klinika a 80-as években méltán sikeres népszerűséget hozott mind a sorozatnak, mind a településnek, mely népszerű turizmusi célpontja volt. Ebben az időben az épület a Wüttembergi Állami Biztosítási Intézet gyógyfürdő klinikája volt. Az épület 2004 óta üresen állt, majd 2013-ban értékesítették, mely 2014-ben megnyitotta a pszichoszomatikus akut klinikát.[3]

Sport és szabadidő[szerkesztés]

A településen kerékpározási valamint közösségi foci- és teniszpályák találhatóak, de lehetőség van túrázni, valamint szabadtéri fürdőzésre is.[4]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]