Giuseppe Giacosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést CsurlaBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. február 8., 13:45-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Életpályája: egyértelműsítés, replaced: Manon LescautManon Lescaut AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Giuseppe Giacosa
Élete
Született1847. október 21.
Colleretto Parella ma Colleretto Giacosa
Elhunyt1906. szeptember 1. (58 évesen)
Colleretto Parella
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)dráma, librettó
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Giacosa témájú médiaállományokat.

Giuseppe Giacosa (Colleretto Parella ma Colleretto Giacosa, 1847. október 21. – Colleretto Parella, 1906. szeptember 1.) olasz drámaíró, librettista.

Életpályája[szerkesztés]

Piemonti ügyvéd fiaként, Giacosa a torinói egyetemen szerzett jogi diplomát, de hamarosan feladta a szakmáját és színházak számára kezdett el drámákat írni. Első sikeres vígjátéka a középkori Európában játszódó Una partita a scacchi (Egy sakkjátszma) volt 1878-ban. Ezt követően számos vígjátékot majd komolyabb hangvételű történelmi drámákat is írt. A későbbiekben korabeli társadalmi problémák feldolgozása foglalkoztatta Henrik Ibsen módján. Legjobb művei válságban levő emberek pszichológiai elemzései, mint például az 1894-ben írt I diritti dell’anima (A lélek útjai) valamint az 1900-as Come le foglie (Akár a hulló falevelek).

1891-ben Giacosát felkérték, hogy írja meg Giacomo Puccini következő operájának a Manon Lescautnak a librettóját. Giacosa Luigi Illicát kérte fel társszerzőnek. Ez a közreműködés alapozta meg kettejük kiváló munkakapcsolatát, amelyek eredményeképpen 1896-ban megszületett a Bohémélet szövegkönyve majd 1900-ban a Tosca, 1904-ben pedig a Pillangókisasszony librettója. Rendszerint Illica írta meg a szövegkönyvek elő változatát, Giacosa finomította azt és írta át versbe.

Művei[szerkesztés]

  • Al Pianoforte Torino, 1870
  • Chi lascia la via vecchia per la nuova sa quel che lascia, e non sa quel che trova Torino, 1870
  • Una partita a scacchi Torino, 1871
  • A can che lecca cenere non gli fidar farina Colleretto Parella, 1872
  • Non dir quattro se non l’hai nel sacco Torino, 1872
  • La gente di spirito Torino, 1872
  • Storia vecchia Torino, 1872
  • Sorprese notturne Torino, 1875
  • Il trionfo dell’amore Torino, 1875
  • Acquazzoni in montagna Torino, 1876
  • Il marito amante della moglie Milánó, 1876
  • Il fratello d’armi Torino, 1877
  • Luisa Milánó, 1879
  • Il conte rosso Torino, 1880
  • Il filo
  • Il punto di vista
  • La zampa del gatto Torino, 1883
  • La sirena Róma, 1883
  • Resa a discrezione Milánó, 1886
  • La tardi ravveduta Cernobbio 1886
  • Tristi amori Róma 1887
  • La Signora di Challant Torino, 1891
  • Diritti dell’animaVerona, 1894
  • Come le foglie Milánó, 1900
  • Il più forte Torino, 1904
  • I figli del marchese Arturo Milánó, 1873
  • Intrighi eleganti Colleretto Parella, 1874
  • L’onorevole Ercole Malladri Torino, 1884
  • Caino 1898

Magyarul[szerkesztés]

  • Az apród. Dramolet; ford. Radó Antal; Pfeifer, Bp., 188? (A Nemzeti Színház könyvtára)
  • Borús szerelem. Színmű; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
  • Giacomo Puccini: Tosca. Melodráma; Sardou Viktor drámája nyomán szöveg Luigi Illica, Giuseppe Giacosa, ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1903
  • Giacomo Puccini: Bohém-élet. Opera; szöveg Henry Murger után Giuseppe Giacosa, Luigi Illica, ford. Radó Antal; Operaház, Bp., 1905
  • Puccini Jakab: Pillangó kisasszony. Tragikus dalmű; szöveg Long János L., Belasco Dávid nyomán Luigi Illica, Giuseppe Giacosa, ford. Várady Sándor; Operaház, Bp., 1906
  • Giacomo Puccini: Tosca; szöveg Victorien Sardou drámája alapján Giuseppe Giacosa, Luigi Illica, ford. Baranyi Ferenc; Eötvös, Bp., 2000 (Kétnyelvű operaszövegkönyvek)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]