Girne

Girne
Név görögül	Κερύνεια
Név törökül	Girne
Észak-Ciprusi Török Köztársaság Megszállt település 1974 óta.
Közigazgatás
Ország	Ciprus
Kerület	Girne kerület
Rang	város, kerületközpont
Polgármester	Nidai Güngördü María Joánu
Népesség
Teljes népesség	33 207 fő (2011. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 20′ 25″, k. h. 33° 19′ 09″35.340277777778, 33.319166666667
Girne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Girne témájú médiaállományokat.

Girne azaz Kerínia (görögül Κερύνεια) Ciprus egyik városa, Girne (Kerínia) közigazgatási kerület központja. A város ‑ csakúgy mint a közigazgatási kerület egésze ‑ az Észak-Ciprusi Török Köztársaság szakadár állam területén fekszik. (Az 1974-es török megszállás után kialakult viszonyok miatt a városnak két vezetése van: a de facto török-ciprióta vezetés Girnében, míg a görög-ciprióta vezetés nicosiai székhellyel működik.)

Fekvése

A város a sziget északi partvonalán, a Földközi-tenger partján, Törökországtól megközelítőleg 80 kilométeres távolságban fekszik. Délről a Kerínia-hegység határolja, amely a partvonallal megközelítőleg párhuzamosan, kelet-nyugati irányban nyúlik el.

Története

A település a sziget többi nagyvárosához hasonlóan fekvése és kikötője miatt mindig kedvelt célpontja volt a hódítóknak. A régészeti feltárások szerint a terület már i. e. 5800 körül is lakott volt. Árkádiai görögök számára fontos település volt i. e. 1200‑1000 között, később pedig Corineum néven római településként létezett.

A középkorban nem egyedülálló módon itt is megjelentek a bizánci, frank, velencei és oszmán hódítók. Ciprus bizánci fennhatósága idején várfalakat és tornyokat építettek a tengeri kalózok elleni védelem céljából. Guidó jeruzsálemi király 1191-ben foglalta el a várat, amelyet eleinte börtönnek, majd később megerősített királyi rezidenciának használtak. 1464-ben a velenceiek foglalták el a várat. Ciprus a 16. században oszmán fennhatóság alá került, aminek idejére Girne veszített jelentőségéből. Az 1878-tól kezdődő brit uralom idején a várat ismét börtönként használták: 1950-ig itt tartották fogva az EOKA harcosait.

A város 1974-es török megszállása után a görög lakosság a déli, szabad országrészbe menekült. Helyükre törökországi bevándorlók érkeztek.

Nevezetességei

• Középkori vár
• Kikötő
• Ikonmúzeum (Mihály arkangyal templom)
• Cafir pasa mecset
• Keríniai hajó ‑ 1960-ban felfedezett 3. századi hajóroncs, amelynek rakománya 404 amfóra rodoszi bor és 29 malomkő volt.

Külső hivatkozások

• Ciprus, Vince Kiadó, Budapest, 1998
• A város hivatalos török-ciprióta honlapja