Gilbert Newton Lewis
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Gilbert Newton Lewis | |
| Életrajzi adatok | |
| Nemzetiség |  amerikai |
| Született | Weymouth, Massachusetts 1875. október 23. |
| Elhunyt | Berkeley, Kalifornia 1946. március 23. (70 évesen) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizikai kémikus |
|
|
|
| Hatással voltak rá | Irving Langmuir Merle Randall |
Gilbert Newton Lewis (Weymouth, 1875. október 23. – Berkeley, 1946. március 23.) amerikai fizikus, kémikus. Neve összeforrt a róla elnevezett sav-bázis elmélettel (Lewis–Pearson elmélet) és a kovalens kötésről alkotott elméletével.
Felfedezései [szerkesztés]
- Lewis–Pearson-féle sav-bázis elmélet:
Sav olyan anyag, mely elektronpár leadására képes, azaz elektronpár-donorok. A bázisok pedig elektronpár-akceptorok, tehát elektronpár felvevők. Az 1938-ban felfedezett elméletet, 1963-ban Ralph G. Pearson tovább fejlesztette és mind a savak, mind a bázisok esetén megkülönböztet úgynevezett hard (kemény) és soft (lágy) változatokat.
- Kovalenskötés-elmélet (Valence bond /VB/ theory):
Ezen elmélet szerint a pontszerű atomokat egyszerű kötés köti össze és ez minden anyagra egyformán igaz. Lewis ekkor még nem ismerte sem az ionos kötést (Coulomb-erő) sem a másodlagos kötő erőket (pl. van der Waals-kötés).
A mágia elmélete [szerkesztés]
Gilbert N. Lewis töredékekben megmaradt írásaiból arra következtethetünk, hogy a tudós előszeretettel foglalkozott ezoterikával, spiritualitással. Elmélete szerint öt dimenzió létezik (három tér dimenzió, az idő és az általa asztrálgömbnek nevezett spirituális dimenzió). Lewis azt állította, hogy "a mágia nem más, mint a természettudományok gyakorlása magasabb szinten". Jegyzeteit a szerző látta el a Theory of Magic (a mágia elmélete) címmel.
További információk [szerkesztés]
- Hildebrand, Joel H.: Gilbert Newton Lewis 1875–1946 (angol nyelven) (PDF). Biographical Memoirs pp. 210–235. National Academy of Sciences, Washington D.C., 1958. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
