Gajdos István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gajdos István
Született1971. május 5. (52 éves)
Makkosjánosi
PártUkrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (2002–2005)
Foglalkozás
  • politikus
  • államférfi
IskoláiTulai Állami Egyetem
Díjak
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 3. osztály
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 2. osztály
A Wikimédia Commons tartalmaz Gajdos István témájú médiaállományokat.

Gajdos István (Makkosjánosi, 1971. május 5. –) ukrajnai magyar gépészmérnök, üzletember és politikus. Két ciklusban volt az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselője: 2002-2006 és 2012-2014 között. Azonban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2008-ban megállapította, hogy 2002-ben választási csalás révén jutott mandátumhoz.[1][2] A 2012-2014-es parlamenti ciklusban a Régiók Pártja frakciójának volt a tagja, de csak 2014. február 20-ig, amikor kilépett a pártból.[3] 2002−2014 között az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, 2006–2012 között Beregszász polgármestere volt.

Élete[szerkesztés]

1971. május 5-én született Kárpátalján, a Beregszászi járásban fekvő Jánosiban. Édesapja Gajdos Ferenc (1938-ban született), korábban gépkocsivezetőként dolgozott, jelenleg nyugdíjas. Édesanyja Petruska Márta (1945-ben született), matematika szakos tanárnőként dolgozott, jelenleg nyugdíjas.

Felsőfokú végzettséggel rendelkezik. 1988–1992 között a Tulai Műszaki Főiskolán, majd 1992-től 1995-ig a Lvivi Műszaki Egyetemen tanult, ahol gépészmérnöki végzettséget szerzett. Később, 1998–2005 között a Kárpátaljai Állami Egyetemen a jogtudományi szakon folytatta tanulmányait, ahol jogi végzettséget szerzett.

Politikai és közéleti tevékenység[szerkesztés]

1992–2000 között a Beregszászi Járási Tanács elnöke, 2000–2002 között a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, 2006–2012 között Beregszász polgármestere volt.

2002-től 2014. június 30-i lemondásáig az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke volt. 2005 és 2012 júniusa között az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnöke.

Ukrajna parlamenti képviselője[szerkesztés]

Két alkalommal választották parlamenti képviselővé, a IV. és a VII. összehívású Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak (Verhovna Rada) is tagja lett.

Első alkalommal a 2002-es ukrajnai parlamenti választásokon jutott mandátumhoz a 72. számú egyéni választókerületben (Kárpátalján). Az első választási eredmények még a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, Kovács Miklósnak a győzelmét jelezték. Azonban szabálysértésre hivatkozva a kerületi választási bizottság érvénytelenítette négy választókörzet eredményét, és ez Gajdos István számára hozott győzelmet. Kovács Miklós indokolatlannak tartotta az eredmények megsemmisítését, és a Központi Választási Bizottsághoz, majd Ukrajna Legfelsőbb Bíróságához fordult jogorvoslatért. Mivel ezek érvényben hagyták a kerületi bizottság döntését, végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte az ügyet,[4] amely 2008-ban megállapította, hogy valóban választási csalás révén lett Gajdos István parlamenti képviselő 2002-ben.[1][2]

Politikai tevékenységét végig beárnyékolta a KMKSZ-el, és a Fidesz-el vívott csatája. 2004-ben Németh Zsolt egyenesen nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette Gajdos István MSZP-s kapcsolatait.[5]

Gajdos István a IV. összehívású Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak 2002–2006 között volt a tagja. A parlamentben az emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkáraként tevékenykedett. 2002–2005 között képviselőként az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt (USZDPe) frakciójának tagja, majd 2005-től az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójának tagja volt.

A 2012-es ukrajnai parlamenti választáson a Régiók Pártja választási listájának 74. helyén szerzett mandátumot. A parlamenti választásokat megelőzően Beregszász polgármestereként tevékenykedett. A parlamentben 2012. december 25-től az emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkára.

2014. február 20-án négy másik kárpátaljai képviselővel[6] együtt kilépett a Régiók Pártjából.[3] Az ukrajnai tüntetések során a Régiók Pártja melletti kiállása miatt a Beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-i rendkívüli ülésén határozatban határolódott el Gajdos Istvántól.[7] Gajdos később úgy nyilatkozott, hogy az ártatlan áldozatok miatt lépett ki a Régiók Pártjából, időközben önkritikát gyakorolt és számos dolgot átértékelt korábbi politikai tevékenységében.[8]

Gazdasági tevékenysége[szerkesztés]

A 2006–2012 között Beregszász polgármestereként is tevékenykedő üzletember-politikus már visszavonult a politikától és ismét az üzleti életben tevékenykedik. A kétezres évek fordulóján már eleve vagyonosként szállt be a politikába, s amíg az UMDSZ-t irányította, háttérbe is szorultak a vállalkozásai. Napjainkban az agráriumban van jelen, a Phylazonit nevű termésnövelő szerrel kereskedik, a Phylazolit Ukrajina Kft. tulajdonosa és vezérigazgatója.[9] Korábban faipari, üzemanyag-forgalmazó, alkohol és cigaretta érdekeltségekkel rendelkezett. Vagyonát illetően megoszlanak a becslések: egy 2010-es, Kárpátaljával foglalkozó összeállításban az elemzők a térség hatodik leggazdagabb emberének nevezték 95 millió dollárnak megfelelő vagyonnal.[10]

Megítélése[szerkesztés]

Gajdos István személyének és tevékenységének a megítélése korántsem egyértelmű. Egyaránt ismertek a szélsőségesen negatív és a túlzottan pozitív vélekedések. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Gajdos egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, a Kárpáti Igaz Szó lapban megjelenő híradások, cikkek, interjúk viszont a kárpátaljai magyarság legnagyobb jótevőjének állítják be.[11]

Ellenfelei rendszeresen azzal vádolták Gajdost, hogy a politikát összekeverte az üzleti élettel: amikor például még tulajdonosa volt a bányászattal is foglalkozó Numinátor Kft-nek, a cég annak ellenére is folytathatta a beregszászi homokkitermelést, hogy a vállalat papírjai nem voltak rendben, a helyi lakosok pedig azt állították, a föld megbolygatása miatt elapadt a víz a kútjaikban. Gajdos politikai ellenfelei azt is állítják, az üzletember kapcsolatban volt az ukrajnai maffiával is, a Pravozahiszt nevű jogvédő szervezet 2005-ben azt írta rendőrségi és titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a politikus egyrészt részesült a maffia védelmi pénzeiből, másrészt az őt támogató alvilági verőemberek megfélemlítették a kárpátaljai választókat.[12]

Elismerések[szerkesztés]

  • Érdemekért Érdemrend III. fokozata (2004)
  • Érdemekért Érdemrend II. fokozata (2011)

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Gajdos Irén (sz. 1975), magánvállalkozó. Gyermekei István (1997-ben született), Mihály (1998) és András (2007).

Anyanyelvén[forrás?] kívül oroszul és ukránul beszél.

Források[szerkesztés]

  1. ↑ a b szcs: Kovács kontra Ukrajna. Igazságot szolgáltatott az Európai Emberjogi Bíróság. Kárpátalja. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  2. ↑ a b Magyari Péter: Választási csalót hordott tenyerén a kormány. index.hu. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  3. ↑ a b Pjatyi nargyepam ot Zakarpatyja nye ponravilasz partyija regionov i onyi visli iz nyejo (Öt kárpátaljai képviselőnek nem tetszett a Régiók Pártja és kiléptek belőle) (orosz nyelven). UA-Reporter.com. (Hozzáférés: 2016. január 29.)
  4. ↑ Popovics Zsuzsanna: A strasbourgi bíróság előtt a 2002-es választási csalások ügye. Kárpátalja. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  5. ↑ „Németh Zsolt: Politikai erők állnak a főiskola-ügy hátterében”, Kárpátalja, 2004. szeptember 17. (Hozzáférés: 2018. július 11.) (magyar nyelvű) 
  6. ↑ Ivan Busko, Mihajlo Lanyo, Vaszilij Kovacs, Szerhij Mosak
  7. ↑ Beregszász elhatárolódott Gajdostól. Népszabadság Online. (Hozzáférés: 2014. február 26.)
  8. ↑ Gajdos: "Az ártatlan áldozatok miatt léptem ki a kormánypárt frakciójából". Híradó.hu. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 26.)
  9. ↑ Kapcsolat (hu-HU nyelven). Філазоніт Головна. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  10. ↑ Zrt., HVG Kiadó. „Magyar milliárdosok a Kárpát-medencében: Délvidék és Kárpátalja”, hvg.hu, 2017. január 12. (Hozzáférés: 2018. július 11.) (magyar nyelvű) 
  11. ↑ Károly, Balla D.: Ukrajna - 2016, polgárháború: Kárpátalja - Gajdos István mandátuma. Ukrajna - 2016, polgárháború, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. július 11.)
  12. ↑ Zrt., HVG Kiadó. „Magyar milliárdosok a Kárpát-medencében: Délvidék és Kárpátalja”, hvg.hu, 2017. január 12. (Hozzáférés: 2018. július 11.) (magyar nyelvű) 

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gajdos_István&oldid=26803620”