Gaboni vipera
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Bitis gabonica (Duméril, Bibron & Duméril, 1854) |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gaboni vipera témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gaboni vipera témájú médiaállományokat. |
A gaboni vipera (Bitis gabonica) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjához és a valódi viperák (Viperinae) alcsaládjához tartozó faj.
[szerkesztés] Elterjedése
A Szub-szaharai Afrika esőerdőiben és szavannáin található.[1]
[szerkesztés] Megjelenése
A Bitis nem legnagyobb méretű képviselője,[2] az összes vipera közül pedig a legnagyobb tömegű faj.[3] A mérges kígyók közül a gaboni vipera termeli a legnagyobb mennyiségű mérget és rendelkezik a leghosszabb méregfogakkal, amik akár az 5 cm-es nagyságot is elérhetik.[3]
_02.jpg&filetimestamp=20060320225947)
|
_03.jpg&filetimestamp=20060320230615)
|
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ McDiarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, vol. 1. Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6 (series). ISBN 1-893777-01-4 (volume).
- ↑ Spawls S, Branch B. 1995. The Dangerous Snakes of Africa. Ralph Curtis Books. Dubai: Oriental Press. 192 pp. ISBN 0-88359-029-8.
- ^ a b Mallow D, Ludwig D, Nilson G. 2003. True Vipers: Natural History and Toxinology of Old World Vipers. Krieger Publishing Company, Malabar, Florida. 359 pp. ISBN 0-89464-877-2.
