Fába Simon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fába Simon
Életrajzi adatok
Születési névFába Simon
Született1731
Szlopnó
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1801. március 21.
Nagyszombat
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus

Fába Simon (Szlopnó, 1731Nagyszombat, 1801. március 21.) bölcseleti doktor, esztergomi főegyházmegyei prépost-kanonok, költő.

Élete[szerkesztés]

Fába István bátyja volt. 1751-ben, mint a Szent Istvánról nevezett papnevelőintézet növendéke bölcseletdoktori oklevelet nyert; 1754. július 22-én Révay Antal püspök szertartója lett; azután szentszéki jegyző. A nagyszombati egyetemen az egyházjog tanára volt és 1774. november 25-én a jogi karban dékánná választották. Érseki irodaigazgatóból 1783-ban kanonok lett; később Szent István első vértanúról nevezett prépost, honti s liptói főesperes volt.

Két unokahúgára 2000 forintot, más rokonaira pedig récsei, zsitvagyarmati és szentgyörgyi birtokait hagyta.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Augustae Theresiae regi apostolico, principi piae, felici, justae, insignis ordinis equitum Sancti Stephani regis et apostoli, Hungarorum instauratori… monimentum a Pannonio poeta dicatum… Posonii, 1760.
  • Carmen panegyricum festis honoribus Francisci e com. Barkóczy a.-episcopis Strigon… dum sacra inaugurationis suae solemnia in 1. r. civitate Tyrnaviensi celebrasset. Posonii, 1761.
  • Carmen panegyricum, festis honoribus illustr. ac. rev. dni Ignatii Koller de Nagy-Mánya, episcopatus Weszprimiensis coadjutoris… debitae venerationis et observantiae ergo, a quodam cliente e clero seculari dicatum. Hely n. (1762.)
  • Elegia honoribus Josephi e com. Batthányi a.-episc. Strigoniensis in sublimi colosso cum festis ignibus dicata, quum supremi moderatoris provinciae Strigoniensis munus adiret 1776. Pesthini, 1776.
  • Orationes dictae… cardinali… et principi… Josepho e comitibus de Batthyán… dum ei amplissima sacrae purpurae insignia, primumque ab acceptis illis in ditionem suam Strigoniensem ingressum magistratus, et sacerdotium provinciale festis honoribus gratulabatur nonis Julii anno 1778. Budae.
  • Carmina, edita per Mich. Tertina Eperjesiensem. Cassoviae, 1799.
  • Simonis Faba… Carmina, e posthumis MSS. pietate nepotum ejus. Matthiae ac Stephani, edita. Posonii, 1804. (a szerző arczképével.)

Zelliger még egy munkáját: Latin szent beszéd Jaklin István 50 éves kanonoki jubilaeuma alkalmával 1785. ápr. 24. c. említi, de a nyomt. hely, év és könyvészeti leirása nélkül.

Kézirati munkája: Dissertatio de jure catholicae religionis in Hung. jussu AEppi Tyrnaviae, 1781.

Források[szerkesztés]

  1. Lányi Károly 1848: Magyar Catholicus Clerus érdemeinek történet-igazolta emléke. Pozsony, 138.

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.