Friedmann Bernát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedmann Bernát (Nagyvárad, 1844. október 10. – Budapest, 1925. október 14.) ügyvéd
A budapesti egyetemen tanult, ezután Budapesten lett ügyvéd. Hírnevét a tiszaeszlári vérvádperben alapította meg erélyes és okos fellépésével és védelmével. Ezenkívül évtizedeken át szerepelt számos nagyobb bűnügyben. Mint jogi szakíró is kiváló volt. A szakfolyóiratokban írott tanulmányain kívül főbb művei: Hazai bányászatunk nemzetgazdasági és statisztikai szempontból (1866); A népbírák és esküdtszékek intézménye (1876., A Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával kitüntetve); A fellebbviteli bűnügyek tekintettel a közvetlen szóbeliségre (1878); Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett (1889).
Források [szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 295. o. Online elérés
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Friedmann Bernát: Észrevételek a magyar bűnvádi eljárási javaslat irányeszméi felett. (Hozzáférés: 2010. október 15.)

