Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Forster Központ | |
A Forster Központ épülete, budavári Táncsics Mihály utca 1. | |
Egyéb nevek | Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ |
Alapítva | 2012. szeptember 18. |
Megszűnt | 2016. december 31. |
Jogelőd | Kulturális Örökség Igazgatósága, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Nemzeti Filmiroda |
Jogutód | Miniszterelnökség, Magyar Művészeti Akadémia, Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. |
Cím | 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. |
Nyelvek | magyar |
Működési régió | országos |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 01′ 59″47.503496°N 19.033038°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 19° 01′ 59″47.503496°N 19.033038°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Forster Központ témájú médiaállományokat. |
A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (rövidített nevén Forster Központ) magyarországi költségvetési intézmény. 2016. december 31. napján jogutódlással megszűnt,[1] ekkor a Forster Központ élén Sárváry István[2] elnök állt. Az intézmény irányító szerve a Miniszterelnökség volt. A Forster Központ megszüntetésének 2016 eleji bejelentését a Táncsics utcai székház kiürítése követte – részeként a budai vár és várnegyed kormányzati-minisztériumi átalakításának.[3]
Az intézmény névadója báró Forster Gyula művészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia és a főrendiház tagja volt.
Feladatköre
[szerkesztés]Feladata a műemlékekkel, műtárgyakkal, régészeti és világörökségi helyszínekkel kapcsolatos hatósági, vagyongazdálkodási és tudományos kutatási tevékenység végzése volt.
A műemléki szervezet saját gyűjteménye megőrzésével, feldolgozásával és nem kis részben a határon túlról érkező szakemberek kiszolgálásával jogelődeivel együtt az utóbbi három évtizedben jelentős mértékben járult hozzá a Kárpát-medence országai tudományos együttműködéséhez. Gyűjteménye napi szintű használata képezte a kutatás, a szakszerű tervezés és a hatósági eljárás alapját – jogszabályi kötelezettségként is.
Története
[szerkesztés]2012-ben jött létre Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ néven („a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról” rendelkező 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet alapján). Jogelődei a Kulturális Örökség Igazgatósága (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal),[4] a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága és a Nemzeti Filmiroda voltak. Az intézmény élén több vezetőváltást követően – Cselovszki Zoltán 2014. augusztusig,[5] Sághi Attila 2015. májusig –, annak megszüntetésekor Sárváry István állt.[2] A Forster Központ megszűnése után a gyűjtemények átvételét követően, a részben kiürített, karban nem tartott Táncsics utcai épületben csak lezárt, de nem víztelenített távfűtés szétrobbant csöve eláztatta a pincében bedobozolva költözésre váró tervtári dokumentumok egy részét.[3]
Megszűnése
[szerkesztés]A Forster Központ 2017. január 1-jével megszűnt, a 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján. Egyes feladatköreit a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia, illetve a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. mint jogutódok vették át.[1][6]
Gyűjteménye
[szerkesztés]A Forster Központ 2016 eleji megszűnésének bejelentését követően 2016 májusban az intézmény gyűjteményei bezártak. A gyűjteménybe ekkor a következő anyagok tartoztak:
- folyóiratokkal együtt megközelítőleg 60 000 kötetet számláló, a Kárpát-medencében páratlan szakkönyvtár
- több mint 700 folyóméternyi (50 000 db) felmérési, terv- és kutatási dokumentáció
- 120 000 rajzot tartalmazó műemléki tervtár
- félmillió felvételt őrző – az üvegnegatívoktól a digitális felvételekig terjedő – fényképtár
- kihelyezett levéltári egységként az intézményes műemlékvédelem 1872-ben kezdődő, teljes történetét magában foglaló irattár
A gyűjtemények anyaga tartalmazta a történelmi Magyarország 1919/1922-ig teljes területének emlékeire vonatkozóan addig összegyűjtött dokumentumokat is.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Archivált másolat. [2016. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 23.)
- ↑ a b Máris megvan a Forster Központ új vezetője hvg.hu, 2015. június 2.
- ↑ a b c Lővei Pál: Halotti beszéd. Élet és Irodalom, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. december 28.)
- ↑ Ficsor Benedek: Darabokra hullott az örökségvédelmi rendszer. Magyar Nemzet, 2017. július 23. [2018. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 28.)
- ↑ Bemutatkozott az örökségvédelmi Forster Központ új elnöke. Turizmus Online, 2014. szeptember 4. (Hozzáférés: 2018. december 28.)
- ↑ Műtárgyfelügyelet – Műtárgyfelügyeleti Hatósági Osztály Archiválva 2019. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, oroksegvedelem.kormany.hu
Források
[szerkesztés]- Forster Központ. [2017. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
- Alapító okirat. [2015. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
- A Kormány 199/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelete a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
- 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet Egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről
- Lővei Pál: Halotti beszéd. Élet és Irodalom, 2017. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. december 28.)