Folies Bergère
| Folies Bergère | |
 | |
| Település | Párizs 9. kerülete |
| Cím | rue Richer (32) |
| Megnyitás | 1869. május 2. |
| Építési stílus | art déco |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Folies Bergère
Pozíció Párizs térképén
| |
 é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 2° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 2° 20′ 42″ | |
 | |
| Folies Bergère weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Folies Bergère témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Folies Bergère egy párizsi varieté, amely igen nagy népszerűségnek, és hírnévnek örvendett az 1890-es évektől.
Története[szerkesztés]
A 32 rue Richer alatt található, amit Plumeret építész operaháznak épített, a londoni Alhambra varieté mintájára.
1869. május 2-án nyílt meg Folies Trévise névvel, étkezéssel egybekötött operettekkel, vígoperával, népszerű dalokkal, és tornával.
A francia „folies” szó, a latin folia (levelek) szóból származik, ami egy szabadtéri szórakozóhely ötletét jelenti, és egy szomszédos utca nevével párosították, a rue de Trévise- ével. ( A varieté a rue Richer és a rue de Trévise kereszteződésében áll.)
De Duc de Trévise – egy jelentős nemesember – nem akarta, hogy a neve egy erkölcstelen táncteremmel legyen kapcsolatba hozva, így 1873. szeptember 13-án átkeresztelték Folies Bergère-re, egy másik, közeli utca után (rue Bergère).
A Folies Bergère kiszolgálta a közönség igényeit. A műsorokat bonyolult viseletek jellemezték; a nők gyakran meztelenül voltak.
Az 1890-es évek elején az amerikai táncosnő, Loïe Fuller főszerepben játszott a Folies Bergère-ben.
Majd harminc évvel később, 1926-ban, Josephine Baker –, az afroamerikai énekesnő, és házigazda – vált éjjeli szenzációvá a Folies Bergère-ben, az ő frivol táncával, amelyben mindössze egy banánokból készült szoknyát hordott.
Michel Gyarmathy (eredeti neve: Ehrenfeld Miklós) 1933-tól a Folies-Bergère-ben dolgozott mint grafikus, díszlet- és jelmeztervező, rendező, művészeti igazgató; és részvényes is.
