Fogcement

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1.Fog 2.Fogzománc 3.Dentin 4.Fogbél 7.Fogcement 17.Fogágy 18. Fogíny 22.Gyökérhártya

A fogcement (Cementum, Substantia ossea dentis) egy elmeszesedett kötöszövet, ami a fogak gyökereit fedi. Fő funkciója a gyökérhártyarostok elhorgonyzása. Szerkezetében a csontra hasonlít, de több szempontból el is tér attól: nem tartalmaz ereket, idegeket, felszívódásra kevésbé képes. Mineralizáltsági foka a zománcnál és a dentinnél alacsonyabb, de a csonténál magasabb, így 60 tömegszázalékát hidroxilapatit kristályok teszik ki, 27%-át kollagén rostok és 13%-át víz.

A cementréteg a gyökércsúcsnál és a gyökérelágazódásoknál a legvastagabb, a fognyak fele folyamatosan elvékonyodik. Az egész élet során megfigyelhető a cement képződése. Így a néhány mikrontól a 60-70 μm-ig, a gyökércsúcsnál akár 500 μm-ig növekedhet.

Formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Attól függően, hogy találunk-e benne sejteket, megkülönböztetünk:

  • acelluláris cementet – nem tartalmaz sejteket, beborítja az egész gyökérdentint
  • celluláris cementet – ún. lacunákba ágyazott cementocytákat tartalmaz, főleg a csúcsi harmadban és a gyökérelágazódásoknál található

Rosttartalma alapján lehet:

  • fibrilláris – a cement szerkezetére jellemző, elmeszesedett kollagénrostok alkotják
  • afibrilláris – kis mennyiségben a zománc-cement határnál van jelen

Elhelyezkedése szerint:

  • radiculáris cement – a gyökeret borító cement
  • coronális cement – emberben csak 60%-ban fordul elő, hogy a cement a zománcot is beborítsa (további 30%-ban a zománc és a cement tompán összeilleszkedik, és 10%-ban nem találkoznak, a dentin szabadon marad, dentinérzékenység lép fel), de növényevőknél jócskán ráhúzódik és részt vesz a fog rögzítésében.

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cement, a dentinhez és zománchoz hasonlóan, egy szerves mátrix körül elmeszesedett szövet. Mikroszkópos felvételeken jól megfigyelhetőek a gyökérhártyából behatoló kollagén rostok. Ezen Sharpey-rostok dentin felőli része, a gyökérfejlődés során, elmeszesedik és beágyazódik a kialakuló cementbe. A cementoblasztok is termelnek ún. intrinsic rostokat, ezek lefutása párhuzamos a gyökérfelszínnel.

A cement appozicionálisan, tehát rétegenként termelődik. A dentin felületével párhuzamosan egy szabályos lamelláris szerkezet figyelhető meg.

A celluláris cement szerkezete kevésbé szabályos. Ez, és a sejtek jelenléte, a cement gyors képződésére utal. Ilyenkor a cementoblasztok nem tudnak a termeléssel párhuzamosan visszahúzódni, és bent maradnak a cementben. Később cementocytákká alakulnak.

Ínyvisszahúzódás esetén a cement bakteriális toxinokkal itatódik át. Ezért ezt a cementréteget el kell távolítani. Ezután a cement teljes mértékben újraképződik.

Azt az előnyös tulajdonságát, hogy kevésbé hajlamos a felszívódásra mint a csont, a fogszabályzásnál használják ki. De ha túl nagy erővel hatnak a fogra, a cement is felszívódik.

Fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd: fogágy fejlődése

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

szerk.: Dr. Fazekas Árpád: Megtartó fogászat és endodoncia. Budapest: Semmelweis Kiadó. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-9656-12 (2006) 

Elmar Hellwig, Joachim Klimek, Thomas Attin. Einführung in die Zahnerhaltung, 4. kiadás, München: Elsevier. ISBN 978-3-437-05580-5 (2007)