Ferenczi Sándor (pszichoanalitikus)
Ferenczi Sándor | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1873. július 7. Miskolc |
Elhunyt | 1933. május 22. (59 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti izraelita temető |
Születési neve | Fraenkel Sándor |
Ismeretes mint |
|
Szülei | Ferenczi Bernát |
Iskolái | Bécsi Egyetem |
Pályafutása | |
Szakterület | pszichoanalízis |
Munkahelyek | |
Más munkahelyek | Magyar Pszichoanalitikus Egyesület |
Hatással voltak rá | Sigmund Freud |
Hatással volt | Bálint Mihály, Bálint Aliz, Hermann Imre, Sigmund Freud |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczi Sándor témájú médiaállományokat. |
Ferenczi Sándor, született Fraenkel[1] (Miskolc, 1873. július 7. – Budapest, 1933. május 22.[2]) orvos, pszichoanalitikus, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője.
Munkássága
Sigmund Freud egyik legközelebbi munkatársa és barátja volt. Lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Élete utolsó éveiben gondolatait a napi terápiás tapasztalatokról a Klinikai naplóban örökítette meg. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tette, gondolatai progresszív irányba mozdították el a kor pszichoanalitikus elméleteit, így rámutatott arra, hogy
- a terápiában lényeges szerepet játszik a kölcsönös áttétel jelensége, vagyis hogy nem csak a páciensre gyakorol hatást az analitikus, hanem az indulatáttétel gyakran a terapeuta oldalán is megjelenik; elméleti hátteret vázolt a viszontáttétel fogalmára
- a terapeuta valóságként kell elfogadja azokat a beszámolókat, melyeket a páciens állít; vagy legalábbis olyan belső történésként, melyet a páciens valósnak érez,
- a pszichoterápiában a humanista módszer is célravezet, az analitikusnak nem kell feltétlenül távolságtartónak lenni a pácienssel szemben, nem kell feltétlenül leküzdenie a viszontáttétel okozta érzelmi kötődést,
- a páciensek által felidézett gyermekkori, felnőttek általi agresszió gyakran rendelkezik valóságalappal és ilyen esetekben ez tekinthető a pszichés megbetegedések traumatikus okának – ezzel a feltételezésével ellentmondott Freud azon álláspontjának, hogy a gyermekkorban elszenvedett agresszióról szóló képek valójában a pszichoszexuális fejlődés belső konfliktusainak kivetítései; ez a nézetkülönbség Ferenczi és Freud kapcsolatában végleg törést jelentett.
Életútja
Ferenczi Sándor Miskolcon született, anyja Eibenschütz Róza, apja Fraenkel Bernát, akinek jól menő könyvesboltja volt a mai Széchenyi utca 13. alatti épület helyén, és a bolt fölött volt a lakásuk (1963-ban bontották le). Édesapját tizenhat évesen vesztette el. A mai Herman Ottó Múzeum papszeri épületében működő református gimnáziumban tanult kilencéves korától, és 1890-ben leérettségizett. Tanulmányait ezután Bécsben folytatta, 1890 és 1894 között.
Miután a bécsi egyetemen diplomát szerzett, 1898-tól katonai szolgálatot teljesített Budapesten, és több kórházban is dolgozott idegorvosként. 1908-ban felkereste Freudot, szoros barátság szövődött közöttük, élete ettől kezdve összefonódott a pszichoanalitikus mozgalommal. 1913-ban megalapította a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületet. Amellett, hogy Freud számos új gondolata a Ferenczivel való levelezés és beszélgetés során alakult ki, Ferenczi maga is jelentős, eredeti tanulmányokkal gazdagította a lélekelemzés tudományát.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Radó Sándor elérte Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon. Sigmund Freud is örömmel üdvözölte ezt a sikert.[3] A Tanácsköztársaság bukása után Ferenczit emiatt kizárták a Budapesti Királyi orvosegyesületből.[4]
Nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését: ilyen az „anya-gyerek” kapcsolat középpontba állítása, a viszontáttétel minden addiginál mélyebb átélése, a pszichoanalitikus folyamatban a kétszemélyes kapcsolat jelentőségének a felismerése. Leghíresebb tanítványai Bálint Mihály, Bálint Aliz, Hermann Imre az ő gondolataiból indultak ki saját életművük megalkotásában. Noha az ő munkásságuk is jelentősen befolyásolta a pszichoanalízis modern fejlődését, a lélekelemzés „budapesti iskolájának” hírét és rangját máig Ferenczi Sándor neve fémjelzi.
Magyarul
- Lélekelemzés. Értekezések a psychoanalysis köréből; előszó Sigmund Freud; Szilágyi, Bp., 1910
- Lelki problémák a pszichoanalízis megvilágításában; Nyugat, Bp., 1912
- Ideges tünetek keletkezése, eltűnése és egyéb értekezések a pszichoanalízis köréből; Dick, Bp., 1914
- A hisztéria és a pathoneurózisok. Pszichoanalitikai értekezések; Dick, Bp., 1919
- A pszichoanalizis haladása. Értekezések; Dick, Bp., 1919
- Katasztrófák a nemi működés fejlődésében. Pszichoanalitikai tanulmány; Pantheon, Bp., 1928
- A pszichoanalízis rövid ismertetése; Pantheon, Bp., 1937
- Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében Válogatás Ferenczi Sándor tanulmányaiból; összeáll., sajtó alá rend., előszó Linczényi Adorján; Magvető, Bp., 1982 (Magyar hírmondó)
- Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Bp., 1991
- Klinikai napló, 1932; sajtó alá rend., jegyz. Judith Dupont, bev. Bálint Mihály, ford. Vég Katalin, szerk. Gellériné Lázár Márta; Akadémiai, Bp., 1996
- Technikai írások; Animula, Bp., 1997 (A pszichoterápia klasszikusai)
- Lélekgyógyászat. Válogatott írások; vál. Gulyás Katalin; Kossuth, Bp., 1997
- A pszichoanalízis felé. Fiatalkori írások, 1897–1908; sajtó alá rend., szerk., bev., utószó Mészáros Judit, jegyz. Magyar László András, Mészáros Judit; Osiris, Bp., 1999
- Ferenczi Sándor; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Erős Ferenc; Új Mandátum, Bp., 2000 (Magyar panteon)
- Sigmund Freud–Ferenczi Sándorː Levelezés, 1908–1933, 1-6.; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal André, kéziratátírás Ingeborg Meyer-Palmedo, sajtó alá rend. Erős Ferenc, Kovács Anna, ford. Berényi Gábor, Schulcz Katalin, Székely Zsófia, Zay Balázs; Thalassa Alapítvány–Pólya, Bp., 2000–2005
- Ferenczi Sándor levelezése Ernest Jonesszal és Georg Groddeckkal; szerk. Erős Ferenc, Kovács Anna Székács Judit, ford. Bottka Petrik, Dobos Elvira; Thalassa Alapítvány–Imágó Egyesület, Bp., 2010
- Lélekelemzés. Értekezések a pszichoanalízis köréből; előszó Sigmund Freud; Belső Egész-ség, Onga, 2010
Jegyzetek
Források
- Dobrik István szerk.: Ferenczi Sándor. Általuk híres e város… Szépmesterségek Alapítvány, Miskolci Galéria, Miskolc, 2009. ISBN 978-963-88042-6-6
- Ferenczi Sándor életrajza – Ferenczi Sándor Egyesület
- Benedek László: Az analitikus is ember – gondolatok Ferenczi Sándorról
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
- ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. ISBN 978-963-475-250-9
További információk
- Ferenczi Sándor magyarul megjelent írásai – teljes Ferenczi-bibliográfia
- Kosztolányi Dezső: Ferenczi Sándor
- Dr. Ferenczi Sándor: A pszichoanalízisről s annak jogi és társadalmi jelentőségéről
- Luis J. Martín Cabré: Ferenczi Sándor hozzájárulása a viszontáttétel fogalmához
- A magyar mélylélektan
- Kerecsényi Zoltán: Két tudós Pápán
- Aki atomjaira akarta bontani a lelket