Fellner Frigyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fellner Frigyes
Született1871. július 11.[1][2][3]
Pest
Elhunyt

mauthauseni koncentrációs tábor[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Fellner Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Németvölgyi Fellner Frigyes (Pest, 1871. július 11.[4]Mauthauseni koncentrációs tábor, 1945. február 17.)[5][6] közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Élete[szerkesztés]

Fellner Manó kereskedő és Kramer Cerlina fiaként született. A gimnázium befejezése után jogot végzett Budapesten, már fiatalon megtanult németül és franciául. 1894-ben az államtudományok doktora, 1896-ban jogtudományi doktor lett; 1897-ben ügyvédi oklevelet is szerzett, de ügyvédi gyakorlatot nem folytatott. 1895-ben került a Magyar Agrár- és Járadékbank Rt.-hez. Elnöki titkárként, 1904-től pedig a bank vezértitkáraként dolgozott; 1906-ban igazgatóhelyettes, 1910-ben igazgató, 1914-ben ügyvezető igazgató lett. 1919-től vezérigazgató-helyettes is volt.

Banki gyakorlati munkája mellett széles körű tudományos és oktatói tevékenységet fejtett ki. 1901-től 1905-ig a Budapesti Kereskedelmi Akadémia nemzetgazdaságtan és pénzügytani tanszékén tanított. 1903-tól a Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karán agrárpolitikából magántanári képesítést nyert, 1914-ben ugyanott egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet kapott; 1920-tól a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karán tanított. Az 1921–1922-es tanévben a Közgazdasági Kar első dékánjává választották, ezért és tudományos munkásságának biztosítása végett banki állásáról lemondott. 1934-ben a Magyar Királyi József Nádor Műegyetem prorektorává választották.

Több gazdasági bizottság munkájában vett részt, 1919-ben a béketárgyalások pénzügyi előkészítését végző bizottság elnökévé nevezték ki. 1917-ben közgazdasági munkásságáért a király nemességet és a „németvölgyi” nemesi előnevet adományozta neki. A Magyar Tudományos Akadémia 1915-ben levelező, 1936-ban rendes tagjává választotta. 1927-ben a felsőház póttagja, a képviselőnek megválasztott gróf Teleki Pál lemondásakor pedig automatikusan a felsőház tagja lett.

Több hazai és külföldi (főként francia) tudományos társaság tagja volt; a Magyar Jogászegylet tiszteletbeli tagjává választotta, 1909-től részt vett a Közgazdasági Társaság irányításában. Szintén 1909-ben a Nemzetközi Statisztikai Intézet (Institut International de Statistique) rendes tagjai közé fogadta.

Utolsó éveinek esetleges munkásságáról nincsenek adatok. Valószínűleg a zsidótörvények rá is vonatkoztak, ezért oktatói és publikációs tevékenysége is lehetetlenné vált. Közvetlenül az ország német megszállása, 1944. március 19. után hurcolták el, és a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg. Halála dátuma, 1945. február 17. bíróilag lett megállapítva.[7][8] Barátja és munkatársa, Éber Antal a Közgazdasági Szemle 1946. októberi számában írt róla nekrológot.

Családja[szerkesztés]

Felesége Spett Mária Aranka Gizella (1884–1910)[9] volt.

Fia Fellner Frigyes, ifj (1908–1940)[10] közgazdász, egyetemi magántanár.

Munkássága[szerkesztés]

Tudományos kutatásaival három nagy területen: a nemzeti vagyon számítás, a nemzeti jövedelem számítás, valamint a fizetési mérleg és a pénzügystatisztika témakörökben alapozó munkásságot fejtett ki. Közgazdász-statisztikai kutatási eredményei annál inkább jelentősek, mivel azokat nem a statisztikai hivatal munkatársaként, hanem teljesen egyéni úton érte el.

Első komolyabb munkáját (A nemzeti vagyon becslése, 1893) még egyetemistaként írta és rögtön jutalomban részesítették. Következő nagyobb munkája az MTA jutalmát érdemelte ki (A járadékbirtokok rendszere és alkalmazása Magyarországon, 1900), és több későbbi írása is akadémiai díjban részesült. Az MTA megbízásából írta A nemzetközi fizetési mérleg és alakulása Magyarországon (1908) című dolgozatát. Már előtte elkészítette a nemzeti vagyon becslésével, illetve a nemzeti jövedelem becslésével foglalkozó tanulmányait. Ez irányú kutatásait elmélyítve írta és tartotta meg Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme című akadémiai székfoglalóját 1916-ban, jóval később pedig a trianoni békeszerződés utáni országra vonatkozó tanulmányait (Csonka-Magyarország nemzeti vagyona, 1929; Csonka-Magyarország nemzeti jövedelme, 1930). „Az 1945-ben végzett országos kárstatisztikai felvételnek nem volt más összehasonlítási és viszonyítási alapja, mint a Fellner által 1929-ben Csonka-Magyarországra készített becslése.”[11]

A fizetési mérleggel foglalkozó első tanulmányát szintén az akadémia megbízásából írta (A valuta rendezése Magyarországon, különös tekintettel a készpénzfizetések megkezdésére, 1911). Az első világháború után a Nemzetközi Statisztikai Intézet részére francia nyelven készítette el nagy jelentőségű munkáját 1923-ban, mely A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege címen magyarul is megjelent.

Tevékenysége ennél sokrétűbb volt. Foglalkozott a pénzrendszer reformjával, az agrárpolitika és a gazdasági válság kérdéseivel. Tagja volt a Közgazdasági enciklopédia (1929-1931) szerkesztő bizottságának. Cikkeket írt a Közgazdasági Szemlébe, a Statisztikai Közleményekbe, a Budapesti Szemlébe és külföldi szakmai folyóiratokba is.

Munkái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04318.htm, Fellner Frigyes, 2017. október 9.
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. a b c Room of Names
  4. Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 904/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  5. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 373/1946. folyószáma alatt.
  6. Fellner Frigyes. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  7. Budapesti törvényszék 1P.33.044/1945. sz. ítélet.
  8. Forrás: Halotti bejegyzése, Bp. XI. ker. állami halotti akv. 373/1946. folyószám.
  9. Fellner Frigyesné gyászjelentése (1910). (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  10. Fellner Frigyes, ifj. halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi polgári halotti akv. 219/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  11. A számok érzelmes tudósa, Fellner Frigyes. [2020. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 16.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerzői kiadás, 2005.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I–III. Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003.
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Szita Szabolcs: Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. Bp., Metalon Manager Iroda Kft., 1991.
  • Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8