Ugrás a tartalomhoz

Fekete szagosgereben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Atobot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. május 25., 20:29-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Fekete szagosgereben
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Thelephorales
Család: Bankeraceae
Nemzetség: Phellodon
Tudományos név
Phellodon niger
(Fr.) P.Karst. (1881)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete szagosgereben témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete szagosgereben témájú médiaállományokat és Fekete szagosgereben témájú kategóriát.

A fekete szagosgereben vagy fekete gereben (Phellodon niger) a Bankeraceae családba tartozó, Európa és Észak-Amerika fenyveseiben honos, nem ehető, védett gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A fekete szagosgereben termőteste 3-6 (8) cm átmérőjű, felül lapos, bemélyedő vagy tölcsér alakú, gyakran szabálytalan, lebenyes szélű. Az egymás melletti gombák gyakran összenőnek és nagyobb telepeket alkotnak. Színe barnásfekete vagy fekete, fiatalon kékes árnyalatú. Széle gyakran kékesfehéres. Felülete nemezes, többnyire nem zónázott.

Az alsó termőréteg tönkre lefutó, tüskés, a tüskék fehéresszürkék, fiatalon kékes árnyalatúak.

Húsa feketés, KOH hatására kékeszöldre vált. Szaga kiszáradva aromás, görögszénára emlékeztet; íze nem jellegzetes.

Tönkje 1,5-5 cm magas és 0,5-2 cm vastag. Színe fekete, felülete bársonyos. Gyakran teljesen a talajba süllyed. Húsa kétrétegű: a külső része nemezes, szivacsos, vízszívó; a belső kemény, szívós.

Spórapora fehér. Spórája széles ellipszoid, mérete 3,5–5 x 3–4 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A sima tönkű szalagos szagosgerebennel lehet összetéveszteni.

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nagyon ritka, csak hat helyről ismert.

Vegyes erdőkben, fenyvesekben él, luc- és erdeifenyővel alkot ektomikorrhizás kapcsolatot. Fontos számára a savanyú, kémhatású, tápanyagszegény, bolygatatlan talaj. Augusztustól novemberig terem.

Nem ehető. Magyarországon 2013 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]