Farnese-Hercules

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Farnese Hercules, Nápoly, Régészeti múzeum

A Farnese-Hercules az i. e. 4. században alkotó Lüszipposz Héraklészt ábrázoló bronzszobrának római kori másolata. Az i. sz. 3. században készült, az athéni Glükón műve, akinek szignója a szobor talapzatán a buzogány alatt olvasható. Darabokban került elő Rómában Caracalla termáiból, a frigidarium területéről. Innen a Farnese-gyűjteménybe került, a Palazzo Farnesében állították ki az udvaron, az árkádok alatt. 1787-ben a gyűjtemény számos más darabjával együtt Nápolyba szállították. Az alkotás Herculest pihenés közben, kőrisbuzogányára támaszkodva ábrázolja, miután elvégezte egyik feladatát, és megszerezte a heszperiszek kertjéből az aranyalmákat. Az egyik almát jobb kezében, háta mögött tartja. A gondolataiba merülő alak viselkedése különbözik a szokásos, diadalmas Hercules-ábrázolásoktól.

Amikor a szobrot megtalálták bal karja és lábai hiányoztak. A hiányokat Guglielmo della Porta pótolta. Amikor a szoborhoz tartozó lábak előkerültek, úgy itélték meg, hogy della Porta kiegészítései jobbak, mint az eredetiek. A szobrot a 18. század végén, Nápolyba való szállítása előtt Carlo Albacini restaurálta és visszahelyezte rá az eredeti lábakat. A szobrot jelenleg a nápolyi Régészeti múzeumban őrzik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Stefano De Caro (szerk.): Il Museo Archeologico Nazionalde di Napoli, Electa, 2003, ISBN 88-510-0113-8
  • Marina Piranomonte: Terme di Caracalla, Electa, 1998, ISBN 88-435-6551-6
  • Susanna Satri: Görög művészet (A művészet története 16/3), Corvina Kiadó, 2007, ISBN 963-13-5654-0