Farkaspókfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Farkaspókfélék
Tojásbugyrát védő farkaspók anya
Tojásbugyrát védő farkaspók anya
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Öregcsalád: Lycosoidea
Család: Farkaspókfélék (Lycosidae)
Sundevall, 1833
Nemek
  • Arctosa
  • Geolycosa
  • Lycosa
  • Pardosa
  • Pirata
  • Rabidosa
  • Sosippus
Elterjedés
Distribution.lycosidae.1.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Farkaspókfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaspókfélék témájú kategóriát.

A farkaspók üregének járata
A farkaspók föld alatti ürege

A farkaspókfélék (Lycosidae) a pókok (Araneae) rendjén belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjének egy családja. A Sosippus nembe tartozó farkaspókokon kívül ezek a pókok nem szőnek hálócsapdát; némelyik hálójával rögzíti föld alatti üregeinek falát. Egyes fajok természetes üregekben laknak, mások pedig életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó és áldozatukat üldözve fogják el.

A farkaspókok észrevételét megkönnyíti az, hogy a nőstény tojásait egy pókselyemből szőtt zsákban tartja potrohához rögzítve. Kikelésük után a sok pici pók anyja hasára és hátára mászik és hosszú ideig ott utaznak.

Az interneten a Lycos keresőmotor a nevét a Lycosidae családról kapta.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A farkaspókok a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálhatók. Európában körülbelül 70 farkaspók-faj él, Észak-Amerikában 125. Egyik-másik meglehetősen ritka, azonban egyik sem veszélyeztetett.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lycosa-nem legnagyobb európai és amerikai fajai akár 30 milliméteresre is megnőhetnek. Általában sárgásbarna színezetűek. A tapogató láb tulajdonképpen a pók hímivarszerve, a párzásnál a peték megtermékenyítésére az állat bevezeti a nőstény ivarnyílásába. Elülső lábát a zsákmány megragadásához használja. A szemek elhelyezkedése: 2 nagy szem felül; 2 nagy szem elöl; 4 kis szem elöl és kissé oldalt.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A farkaspókok csavargó életmódot folytatnak, jellemzőjük, hogy hálót nem építenek. Táplálékuk kis gerinctelenek, különösen rovarok, de más pókfajok is. Az élettartam az Európában élő fajoknál egy év; a nagyobb amerikai fajoknál két év.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak a mérsékelt égövi térségben nyáron van. A trópusi fajok egész évben szaporodhatnak. A peték kifejlődéséhez 2-3 hét kell, hogy elteljen. Az utódok száma az egyes fajoknál eltérő. Az udvarlás során a hímek egyfajta „táncot” mutatnak be, amiben mellső lábaikat és testüket mozgatják.[1]

Néhány faj[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tarantula nevet Olaszországban használták először a farkaspók megnevezésére, aminek a csípését halálosnak gondolták. Ennek elhárítására az áldozatnak vad táncba kellett kezdenie, ennek neve tarantella lett. Ennek nyomán a későbbiekben minden nagy testű, szőrös pókot „tarantulá”-nak neveztek.[2]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi jegyzetek:

Angolul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Encyclopedia of Insects
  2. Extraordinary animals - Greenwood, 2007

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6