Farkaspókfélék
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tojásbugyrát védő farkaspók anya |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Farkaspókfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaspókfélék témájú médiaállományokat. |
A farkaspókfélék (Lycosidae) a pókok (Araneae) rendjén belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjének egy családja. A Sosippus nembe tartozó farkaspókokon kívül ezek a pókok nem szőnek hálócsapdát; némelyik hálójával rögzíti föld alatti üregeinek falát. Egyes fajok természetes üregekben laknak, mások pedig életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó és áldozatukat üldözve fogják el.
A farkaspókok észrevételét megkönnyíti az, hogy a nőstény tojásait egy pókselyemből szőtt zsákban tartja potrohához rögzítve. Kikelésük után a sok pici pók anyja hasára és hátára mászik és hosszú ideig ott utaznak.
Az Interneten a Lycos keresőmotor a nevét a Lycosidae családról kapta.
Tartalomjegyzék |
Elterjedésük [szerkesztés]
A farkaspókok a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálhatók. Európában körülbelül 70 farkaspók-faj él, Észak-Amerikában 125. Egyik-másik meglehetősen ritka, azonban egyik sem veszélyeztetett.
Megjelenésük [szerkesztés]
A Lycosa-nem legnagyobb európai és amerikai fajai akár 30 milliméteresre is megnőhetnek. Általában sárgásbarna színezetűek. A tapogató láb, tulajdonképpen a pók hímivarszerve, a párzásnál a peték megtermékenyítésére az állat bevezeti a nőstény ivarnyílásába. Elülső lábát a zsákmány megragadásához használja. A szemek elhelyezkedése: 2 nagy szem felül; 2 nagy szem elől; 4 kis szem elől és kissé oldalt.
Életmódjuk [szerkesztés]
A farkaspókok csavargó életmódot folytatnak, jellemzőjük, hogy hálót nem építenek. Táplálékuk kis gerinctelenek, különösen rovarok, de más pókfajok is. Az élettartam az Európában élő fajoknál egy év; a nagyobb amerikai fajoknál két év.
Szaporodásuk [szerkesztés]
A párzási időszak a mérsékelt égövi térségben nyáron van. A trópusi fajok egész évben szaporodhatnak. A peték kifejlődéséhez 2-3 hét kell, hogy elteljen. Az utódok száma az egyes fajoknál eltérő. Az udvarlás során a hímek egyfajta „táncot” mutatnak be, amiben mellső lábaikat és testüket mozgatják.[1]
Néhány faj [szerkesztés]
- Pardosa lugubris
- Lycosa tarentula
- Kalózpók (Pirata piraticus)
- Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis)
Érdekesség [szerkesztés]
A tarantula nevet Olaszországban használták először a farkaspók megnevezésére, aminek a csípését halálosnak gondolták. Ennek elhárítására az áldozatnak vad táncba kellett kezdenie, ennek neve tarantella lett. Ennek nyomán a későbbiekben minden nagy testű, szőrös pókot „tarantulá”-nak neveztek.[2]
Irodalom [szerkesztés]
Magyarul [szerkesztés]
Egyetemi jegyzetek:
- http://systzool.elte.hu/gyakorlat/pok.doc [nem élő link]
- http://www.zool.klte.hu/download.php?id=51 [nem élő link]
- http://ecol1.bio.u-szeged.hu/~rendszertan/POKGYAK.htm [nem élő link]
Angolul [szerkesztés]
- How to Know the Spiders, by B. J. Kaston, Dubuque, Iowa, 1953. (A szöveg kifejezéseinek modernizációjával kapcsolatban lásd: http://kaston.transy.edu/spiderlist/Kaston78.htm)
Forrás [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
