Főfőnök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Főfőnök
Rendező Lars von Trier
Producer Meta Louise Foldager
Vibeke Windeløv
Signe Jensen
Műfaj filmvígjáték
Forgatókönyvíró Lars von Trier
Gyártás
Nyelv dán
Időtartam 99 perc
Forgalmazás
Bemutató 2006. szeptember 21. Koppenhágai Nemzetközi Filmfesztivál
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Főfőnök (dánul: Direktøren for det hele) című film egy 2006-os dán vígjáték, melynek Lars von Trier a rendezője és forgatókönyvírója is. A film érdekessége, hogy ez Lars von Trier első vígjátéka, illetve, hogy a film operatőr nélkül készült. A film készítésekor egy Automavision nevű rendszert használtak, melynek során a rendező kiválasztotta a kamera helyét, és egy számítógépre bízta a zoom és egyéb kameramozgások megválasztását.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy jól menő dán IT kisvállalat vezetője, Ravn el szeretné adni a cégét a régi kollégái tudta nélkül (kisemmizve őket), ám a vevő, egy izlandi üzletember azonban kizárólag a cég első számú emberével hajlandó tárgyalni, akivel csak az a probléma, hogy kitalált személy. Ravn az évek során, hogy a kellemetlen döntéseiért ne haragudjanak meg rá a kollégái, egy Amerikában élő főnőkre fogta rá a kellemetlen döntéseket. A főfőnök eddig kizárólag e-mailben kommunikált a kollégákkal, de az eladás miatt egy élő személyre van szükség, ezért Ravn felbérel egy állástalan színészt, Kristoffert hogy rövid ideig játssza el az amerikai főfőnök szerepét, írja alá az eladásról szóló szerződést. A probléma akkor kezdődik, mikor a kollégák meglátják a folyosón a „főfőnököt”. Kristoffer jó főnökhöz méltóan megismerkedik a kollégákkal, meghallgatja problémáikat, és megpróbál segíteni nekik, bevetve az általa istenített Gambini-módszert is.

Gambini-módszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antonio Stavro Gambini huszadik századi színházi író. Előszeretettel alkalmaz abszurd megoldásokat a darabjaiban. Például a mondat szavai között hosszú szüneteket tart, vagy minden kérdésre igennel válaszol stb.
Ismertebb művei: 1969-ből (egyesek szerint 1968 vége) az „Akasztott macska” című egyfelvonásos, és „A kéményseprő monológja a kémények nélküli városból” című három órás, szintén egyfelvonásos darab. Az íróról gyakran mondták, hogy furcsa, nem minden alap nélkül. Nem hitt az improvizációban, szerinte az improvizáció behódolás a szalondrámának.
Magáról az íróról nagyon keveset tudunk, csak egy dolgot tudunk biztosan róla: kitalált személy.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]