Ernyi Mihály

Ernyi Mihály
Született	1770 nem ismert
Elhunyt	1820 (49-50 évesen) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sablon • Wikidata • Segítség

Ernyi Mihály, névváltozat: Ernst (1770. – Debrecen, 1820) magyar színész, színigazgató, műfordító.

Élete

Az úttörők egyike, aki már az első pesti magyar színésztársaság tagja volt (1793–1796 között húsz forint havi fizetéssel); midőn a társaság vándorútra kelt, Ernyi fölváltva (1803–1806) Erdélyben, Kolozsvárt, Szegeden, Debrecenben és ismét Pesten (1807–1808) működött; míg végre Wesselényi Miklós báró 1808 tavaszán a kolozsvári színház igazgatóságához hívta meg, és magántitkárául fogadta; 1812-ben azonban súlyosan megbetegedett, és azóta nincs több adat róla.

Felesége 1793-tól Termetzky Franciska, szintén színésznő volt és az első magyar színtársulatnál, később férje társaságában játszott (1790-től); fordította az Uj emberi nem c. színművet Schröder Fr. L. után németből (előadták 1795. szeptember 16. és 1807. augusztus 19.)

Kötetben megjelent művei

• A tündér alma avagy: Nádír és Nadine, babonás énekes játék. Kolozsvár, 1803.
• Medéa és Jázon, egy musikalis szomoru duodram 1 felv. Debrecen, 1808. (Zenéje Steltzer Jánostól.)

Fordításai

Színdarabjai, melyeket többnyire németből fordított vagy alkalmazott színre, első előadásuk sorrendjében a következők:

• Ziegler Fr. W.: Pesten és Budán: szokás megköti a józan érzést (1793)
• Kotzebue: Az álorczások (1794)
• Hensler K. F.: A halotti tor vagy Tiszta feketébe, nem fehérbe(1794)
• Kurländer: Háladatos fiú (1794)
• Hensler: Pestre vándorló szabólegény, vagy a komáromi nénikék (1795)
• Schröder Fr. L.: Szabó és ennek fia (1795)
• Kotzebue: A szerecsen rabok (1798)
• Bretzner: Csupa mulattató kompliment (1803)
• Kotzebue: Nagy atyafiság (1803)
• Ziegler Fr. W.: Megszabadulás napja (1803)
• Eső után napfény süt (1803)
• Vendégi jus (1804)
• Kotzebue: A rossz kedv (1804)
• Kotzebue: A virtus próbaköve a szerencsétlenség (1804)
• Kotzebue: A nagy zűrzavar (1805)
• Kotzebue: Szegénység és nemes szív (1805)
• Kotzebue: Az igazság jutalma (1805)
• Kratter: Katinka (1805)
• Iffland: Az erősen megfeszült húr elpattan (1805)
• Kotzebue: A fogoly (1805)
• Kotzebue: Igazság jutalma (1805)
• Ziegler Fr. W.: A világ hangja s a szív jósága vagy A szokás megköti a józan érzést(1805)
• Ziegler Fr. W.: A jó barátok (1805)
• Kotzebue: Agyvelő tehetségének jelei (1807)
• Ziegler Fr. W.: Világ hangja (1807)
• Ternó (1808)
• Guiscardi grófok (1808)
• Asztalos és még valami (1808)
• Szinjátszó akaratja ellen (1810)
• Ziegler Fr. W.: A nagylelkű fejedelem (1811)
• Ziegler Fr. W.: Hibás lépés (1811)
• Kotzebue: Montfaucon Johanna (1812)
• Iffland: Tölgyfa-koszorú (1813)
• Schmidt: Az erkölcs próbaköve a szerencsétlenség (1831)
• A párisi vízhordó (1831)
• Minden lévbe kanál, vagy vőlegény a kandallóban (1833)
• Ziegler: Szokás hatalma és szív jósága (1834)
• Zschokke: Cserkoszorú (1834)
• Ziegler: Fejedelmi nagyság (1834)
• Perinet Joachim: Prágai két néne (1835)
• Hensler: Királyunkért és hazánkért (1835)
• Kotzebue: A törvény szava a nép szava, vagy a számkivetett ügyvéd (1835)
• Ziegler: Stadinger, vagy a kovács leánya (1835)
• Kotzebue: A pajzán ifjú (1835)

Források

• Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei 1792–1821. Bukarest: Kriterion. 1972.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában